Brüsszelben a hangulat inkább Déli áramlat ellenes, mintsem semleges. Schöpflin György szerint nemcsak ezért vannak a kérdőjelek, mert bizonytalan, hogy a brüsszeli ellenállás miként befolyásolja például a belgrádi részvételt a projektben, „hanem mert mindenki azt találgatja, mi lesz az orosz stratégia, ha az ukrán konfliktus nyomán a szankciók súlyosan nehezednek Moszkvára”. A fideszes brüsszeli képviselő el tudja képzelni azt a forgatókönyvet is, hogy „az oroszok kihátrálnak”, ha csak nagy nehézségek árán tudnák finanszírozni a beruházást.
Az aggodalmakat erősítheti, hogy a Kommerszant orosz gazdasági lap nemrégiben azt írta, a Gazprom partneri együttműködése Kínával késleltetheti az orosz állami energetikai cég többi beruházását, így a Déli áramlat megvalósítását is. A Gazprom azt tervezte, hogy 25 milliárd dolláros hitelt vesz igénybe Pekingtől a Kínába vezető, a Szibéria ereje nevű gázvezeték megépítésére, de a felek már nem tárgyalnak többé a hitelezésről.
Egy a lapnak nyilatkozó orosz gázüzletági forrás biztos abban, hogy a Gazprom egyelőre elboldogul a maga erejéből, noha a Déli áramlat jelenlegi költségét 30 milliárd dollárra teszik. Más szakértők és Valerij Nyesztyerov (Sberbank Investment Research) is úgy látja azonban: ha a közeljövőben nem javul a helyzet a tőkepiacon, a Gazpromnak a Kínával kötött szerződés érdekében el kell halasztania egyéb elképzeléseinek megvalósítását, vagy le kell azokról mondania.
|
Az Egyesült Államok is „szívesen megépítette volna” az új paksi blokkokat?
Banczik Róbert / Fotó |
Már beszámoltunk róla, hogy a külügyi tárca energiabiztonságért felelős utazó nagykövete, Orbán Anita egy gázellátási konferencián – a Déli áramlat megnevezése nélkül – azt mondta: nem születnek meg a szükséges döntések az Európai Unióban a Közép-Európa számára fontos energiabiztonsági beruházásokról, így az elkövetkezendő években nem épül alternatív gázvezeték, leszámítva a Görögországot, Albániát és Olaszországot érintő érintő, azeri fűtőanyagot szállító TAB-ot.
Orbán Viktor Münchenben, a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns-Seidel Alapítvány rendezvényén viszont határozottan a Déli áramlat megvalósítása mellett érvelt, akkor is, ha – mint fogalmazott – Washington ezt is az „Oroszországhoz való közeledésként értelmezi”, holott mi nem „oroszbarát”, hanem „magyarbarát politikát folytatunk”. A miniszterelnök akkor azt is elmondta: Washington a paksi ügyet is „rendkívüli mértékben ellenzi”, az Egyesült Államok is „szívesen megépítette volna” az új blokkokat. Szerinte ezért van rajtunk amerikai nyomás.
Összességében Schöpflin Györgynek az a véleménye, stratégiailag fontos probléma az oroszok számára, hogy fel tudnak-e tárni új olaj- és gázmezőket nyugati technológia nélkül, és száz dollár körül lesz-e az olaj hordónkénti ára. „Paks esetén sem lehet teljesen pontosan kiszámítani az eseményeket. A kérdés ott van a levegőben” – mondta a fideszes politikus.
