galéria megtekintése

Rosszul jártak az igényesebb gazdák

Az írás a Népszabadság
2015. 07. 29. számában
jelent meg.


Batka Zoltán
Népszabadság

A dinnyések szerint a szezon második felére a német export indulásának és a közeledő hőségnek köszönhetően stabilizálódhat a piac. Azonban a termelők zöme így is jókorát bukott az idén a dinnyével, méghozzá pont azok, aki időben és a legjobb minőséggel akartak előrukkolni.

Az utóbbi évek legjobb termése kelt el az utóbbi évek legpocsékabb árán – keseregtek gyakorlatilag egyhangúan a lapunk által megkérdezett dinnyések. A szezonkezdésig minden úgy alakult, ahogy a nagykönyvben meg van írva: akkor esett és akkor sütött a nap és annyit amennyi a dinnyének kell. Így közel hatezer hektáron 240 ezer tonna körüli, kimagasló minőségű dinnyére számítottak a termelők a főbb termőterületeken, így Békésben, Szabolcsban és az Ormánságban. A nagy esők miatt gyengécskére sikeredett 2014-es szezon után jó piacra volt kilátás.

Azonban az ígéretes kezdet után pillanatok alatt összezuhant a piac. A termelők által korábban remélt 100-130 forint közötti kiskereskedelmi ár helyett – amiből bőven kijöhetett volna a termelőknek is megfelelő 40 forintos felvásárlási ár – a fogyasztói árak 77-80 forint körüli szintre estek le. Így a termelők már a kilogrammonként 35 forint körüli önköltsége sem jött vissza, sőt volt, ahol a már veszteséget hozó 25 forint alá esett a felvásárlási ár.

Az idei finom lesz, de az innovátorok ráfázhatnak
Az idei finom lesz, de az innovátorok ráfázhatnak
Reviczky Zsolt / Népszabadság

 

Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint ez amiatt történt, hogy a békési gazdák jó részénél a szezon első harmadában érett be a gyümölcs, így egyszerre nagyobb árualap jelent meg, a felesleget pedig a német export sem tudta elvinni, mivel a hét végéig Nyugat-Európában még erősen tartja magát a korábban érő spanyol és görög áru.

A piaci szereplők szerint ebben a helyzetben ütött nagyot az egyik diszkontlánc akciója, amikor az áruház 77 forintos, görög, macedón eredetű importdinnyével rukkolt elő. Ugyan az adott lánc alig teszi ki a teljes piac 3-5 százalékát, azonban onnantól a helyi felvásárlók és exportőrök az ottani gazdáktól is csak ilyen áron, 23-28 Ft-ért voltak hajlandóak átvenni a dinnyét. A helyzet kárvallottjai így éppen azok az innovatív gazdák lettek – derül ki Ledó Ferenc szavaiból –, akik drága oltott palántát ültettek, fóliával takartak, hogy korán tudjanak megjelenni a piacon a magasabb ár reményében. Ugyanígy járt az egyik termelő cég is, amelyik 20 forinttal drágább vetőmagú, mag nélküli dinnyével akarta megdolgozni a piacot, ám végül mélyen áron alul kellett túladni a gyümölcsön.

Az idei fiaskó után jó pár gazda felhagy az egyre inkább kockázatosnak bizonyult dinnyetermesztéssel, és átállnak valami rizikómentesebb terményre, mint például a búza – mondta Oravecz Tamás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. A szakember szerint félő, hogy a jelenleg 6000 hektárnyi termőterület visszazuhan a néhány évvel ezelőtti 4000 hektáros szintre. A fő probléma, hogy hiába állapodnak meg minden szezon elején a termelők, a felvásárlók és a termés 80 százalékát kiárusító áruházláncok, a gazdák között mindig akad olyan, aki aláígér a többieknek, míg az áruházláncok kőkeményen kihasználják a termelők megosztottságát.

„Spanyolországban és Görögországban a dinnyések nevében mindenütt egy ember tárgyal a kereskedőkkel” – példálózott Oravecz, érzékeltetve, hogy miért van az, hogy szerinte ott a láncok szemrebbenés nélkül kifizették a nagyobb felvásárlási árakat. Nálunk viszont a kereskedők külön-külön tárgyalnak a kétszáz kisebb-nagyobb termelővel, így viszont pillanatok alatt le tudják verni az árakat.

A szakemberek szerint az augusztus közepéig tartó szezon hátralévő részében már rendeződik a piac, mivel nyugatról is eltűnik a spanyol-görög áru, így rövidesen a német export elszívó hatása miatt a magyar piacon sem lehet már úgy letornászni a felvásárlási árakat, mint korábban, sőt a hazai nagy testű dinnye fogyóban lesz a piacon.

Igaz, a szakmai vélekedések szerint a július utáni néhány hét már „nem az igazi”, akkor már kezd beérni az őszibarack, a szőlő, és a vásárlók már ekkor keresik ezeket az új ízeket. Az augusztusi néhány hétben azok a gazdák járhatnak jól, akik nem áldoztak költséges locsolóberendezésre, későbben érő, olcsóbb fajtákat ültettek ki, ami arra sarkallhatja a termelőket, hogy jövőre inkább ők is minél kevesebbet fektessenek be a dinnyeföldön.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.