Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint ez amiatt történt, hogy a békési gazdák jó részénél a szezon első harmadában érett be a gyümölcs, így egyszerre nagyobb árualap jelent meg, a felesleget pedig a német export sem tudta elvinni, mivel a hét végéig Nyugat-Európában még erősen tartja magát a korábban érő spanyol és görög áru.
A piaci szereplők szerint ebben a helyzetben ütött nagyot az egyik diszkontlánc akciója, amikor az áruház 77 forintos, görög, macedón eredetű importdinnyével rukkolt elő. Ugyan az adott lánc alig teszi ki a teljes piac 3-5 százalékát, azonban onnantól a helyi felvásárlók és exportőrök az ottani gazdáktól is csak ilyen áron, 23-28 Ft-ért voltak hajlandóak átvenni a dinnyét. A helyzet kárvallottjai így éppen azok az innovatív gazdák lettek – derül ki Ledó Ferenc szavaiból –, akik drága oltott palántát ültettek, fóliával takartak, hogy korán tudjanak megjelenni a piacon a magasabb ár reményében. Ugyanígy járt az egyik termelő cég is, amelyik 20 forinttal drágább vetőmagú, mag nélküli dinnyével akarta megdolgozni a piacot, ám végül mélyen áron alul kellett túladni a gyümölcsön.
Az idei fiaskó után jó pár gazda felhagy az egyre inkább kockázatosnak bizonyult dinnyetermesztéssel, és átállnak valami rizikómentesebb terményre, mint például a búza – mondta Oravecz Tamás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke. A szakember szerint félő, hogy a jelenleg 6000 hektárnyi termőterület visszazuhan a néhány évvel ezelőtti 4000 hektáros szintre. A fő probléma, hogy hiába állapodnak meg minden szezon elején a termelők, a felvásárlók és a termés 80 százalékát kiárusító áruházláncok, a gazdák között mindig akad olyan, aki aláígér a többieknek, míg az áruházláncok kőkeményen kihasználják a termelők megosztottságát.
„Spanyolországban és Görögországban a dinnyések nevében mindenütt egy ember tárgyal a kereskedőkkel” – példálózott Oravecz, érzékeltetve, hogy miért van az, hogy szerinte ott a láncok szemrebbenés nélkül kifizették a nagyobb felvásárlási árakat. Nálunk viszont a kereskedők külön-külön tárgyalnak a kétszáz kisebb-nagyobb termelővel, így viszont pillanatok alatt le tudják verni az árakat.
A szakemberek szerint az augusztus közepéig tartó szezon hátralévő részében már rendeződik a piac, mivel nyugatról is eltűnik a spanyol-görög áru, így rövidesen a német export elszívó hatása miatt a magyar piacon sem lehet már úgy letornászni a felvásárlási árakat, mint korábban, sőt a hazai nagy testű dinnye fogyóban lesz a piacon.
Igaz, a szakmai vélekedések szerint a július utáni néhány hét már „nem az igazi”, akkor már kezd beérni az őszibarack, a szőlő, és a vásárlók már ekkor keresik ezeket az új ízeket. Az augusztusi néhány hétben azok a gazdák járhatnak jól, akik nem áldoztak költséges locsolóberendezésre, későbben érő, olcsóbb fajtákat ültettek ki, ami arra sarkallhatja a termelőket, hogy jövőre inkább ők is minél kevesebbet fektessenek be a dinnyeföldön.