Rezsiharc: nem egészen úgy van, ahogy a Fidesz szajkózza
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által nemrég közzétett, az idei első fél évre vonatkozó adatok aligha gyömöszölhetők bele a kormányzati rezsipropaganda kereteibe. A sűrűn hivatkozott, rettenetes 2010-es adatokhoz képest a javulás tagadhatatlan, ugyanakkor számos valótlan állítás is elhangzik.
Az EU több gáz- és áramfogyasztási sávban vizsgálja a tarifákat, euróban, illetve a vásárlóerőhöz viszonyítva, adóval és anélkül. Mivel a Fidesz gyakran szemezget önkényesen az adatsorok között, alapos vizsgálatnak vetettük alá az átlagos fogyasztási sávokat. Mivel a felmért államok száma esetileg változik, az összevethetőség végett a konkrét felmérésben nálunk kedvezőbbnek bizonyuló szereplők számát arányítottuk az összeshez.
Annak ellenére, hogy az Eurostat-felmérésben számos unión kívüli európai állam is helyet kap, a Fidesz, ha céljait jobban szolgálja, a magyar adatokat olykor csak az EU-tagokéval veti össze, ezt tévesen európai és nem EU-összevetésként tálalva. Pedig nem érdemes fáradni: az EU-tagállamok közötti helyezésünk olykor rosszabb, mint tágabb körben.
Az átlagos fogyasztásra vonatkozó magyar lakossági gázár Románia után változatlanul a második legalacsonyabb az uniós és a 29 tagú bővített listán is. Utóbbin öt éve a 14-16. voltunk, ami kétségkívül rosszabb, mint a mostani. Ugyanakkor messze áll attól, amit a Fidesz hirdet, miszerint akkor EU- vagy Európa-szerte nálunk lettek volna a legmagasabbak a gázárak.
A vásárlóerőhöz viszonyított gázármutatónk ennél kissé rosszabb, ráadásul fél év alatt tovább is romlott. Míg a tavalyi év második felében az átlagos magyar háztartás a felmért 25-28 államból rendre az 5. legkönnyebben fizetett a gázért, addig ez év első felére már visszacsúsztunk a 8. helyre. Ez borúsabb képet mutat a közműhivatal által havonta közzétett, szintén az Eurostatra hivatkozó ársorrendnél. E tekintetben öt éve 24, illetve 26 tagállam közül csak a bolgárok szenvedtek nálunk is jobban. Talán szőrszálhasogatás, de emiatt itt sem áll meg a Fidesz rezsipropaganda-szlogenje, miszerint öt éve nálunk volt a legmagasabb a gázárteher. Ráadásul a legkisebb fogyasztási sávban akkor is öten beelőztek.
Az átlagos fogyasztásra vonatkozó tényleges áramárlistán, ha csak a vizsgált 28 uniós tagot vesszük alapul, helyezésünk a negyedikről a másodikra javult. Itt már csak Bulgáriát kéne leelőznünk. A teljes európai listán is javulás látszik. Igaz, itt messze állunk még a 38-as mezőny élbolyától: a tizedikről a 8. helyre javítottunk. Ez pedig kötözőkkel sem szorítható bele abba a karcsú rezsiköntösbe, miszerint az Orbán-kabinetnek hála ma Európában nálunk a második legolcsóbb a lakossági áram.
Az unión kívüli európai államokban a rezsiharc minden jel szerint még dicsőbb szintekre hág. A magyar lakossági áramár 2010-ben 28-30-ból a 13-14. helyen, vagyis az alsó középmezőnyben állt. Ez ugyan ismételten kijózanító, ám szintén nem felel meg a Fidesz által hangoztatottaknak, miszerint akkor nálunk lett volna a legdrágább az áram. A fizetésekhez viszonyított áramárunk az átlagsávban 28 uniós tagállamból a 11., az összesen felmért 36 állam sorában a 17. legkedvezőbb.
