A szövetkezeti hitelintézetek például teljes egészében önerőként számítják majd be a csok-ot a hitelképesség vizsgálatakor, ami sok igénylő helyzetét jelentősen javítja. A Takarékbank MTI-nek küldött tájékoztatásából az is kiderült: az eddigi csok-igénylések mintegy harmadához egyébként új lakáshitel-igénylés is kapcsolódott.
Csokra épített tetőtér
Az MKB Bank múlt hét eleje óta fogadja a kérelmeket, fiókjaikban az érdeklődés napról napra nő. Január első két hetében már 1400 érdeklődő kereste fel személyesen a fiókokat, a telefonos ügyfélszolgálathoz befutó hívások száma pedig 25 százalékkal emelkedett a megszokotthoz képest, gyakorlatilag kizárólag a csokkal kapcsolatos érdeklődés hatására. Bartha Ákos, a lakossági terület ügyvezető igazgatója elmondta: a legtöbben a lakásépítéshez vagy -vásárláshoz szükséges önerőt szeretnék minimalizálni, de sokan szeretnék tetőtér-beépítéshez igénybe venni a kedvezményeket. A csok várakozásaik szerint a második félévben futhat fel igazán.
Az FHB Banknál már az első héten fogadtak be hiánytalan igényléseket, ezek esetében legfeljebb egy hónapon belül megtörténik a folyósítás. A legtöbben a 10+10 milliós konstrukcióról tesznek fel kérdéseket, de sokan vannak a lakásbővítést és -építést tervezők is. Az UniCredit Banknál még nem elérhető ugyan a csok, de már december végén is élénk érdeklődést tapasztaltak.
A CIB Banknál a kamattámogatott hitel lehetősége iránt egyelőre elenyésző az érdeklődés, az viszont kiderült: a csokról informálódók nagyobb része inkább tervezi új lakás vásárlását, építését, mint használt ingatlan vásárlását. A Raiffeisen Banknál egyelőre a csok bevezetésének lehetőségét vizsgálják.
Új slágervárosok születőben
Mindeközben a szakemberek azt latolgatják, hogyan hat majd az új támogatási rendszer az ingatlanárakra, az albérleti piacra és a kapcsolódó ágazatok – az építési, bútor- és lakberendezési vállalkozások áraira, forgalmára –, nem beszélve a beruházók – köztük a jelenleg igencsak hiányos kínálatot kielégíteni képes lakóparképítők – viselkedéséről.
A legjobb munkaerőpiaci helyzetben lévő városokban valószínűleg egyre több új lakás lesz, és mivel várhatóan a vásárlók száma is nőni fog, ez az árak emelkedését hozza – hívta fel a figyelmet Balogh László, az ingatlan.com szakértője legfrissebb felmérésükre hivatkozva. Eszerint az öt legalacsonyabb relatív munkanélküliségi mutatóval rendelkező városban – Budapesten, Győrben, Szombathelyen, Székesfehérváron és Veszprémben – az új építésűként hirdetett, 60-150 négyzetméteres lakások átlagára 22-34 millió forint volt január elején. Mivel a 10+10 millió forintos támogatást igénylők száma ezeken a településeken várhatóan magasabb lesz, az árak is nagyobb mértékben emelkedhetnek az átlagosnál. Tavaly ez a 60-150 négyzetméter közötti lakások esetében 9,3 százalék volt. A szakértő szerint egyébként a budapesti fejlesztések főként az alacsonyabb telekárakkal rendelkező külső kerületekben indulhatnak meg.
Kormányzati becslések szerint az otthonteremtési program 200-240 milliárd forint új beruházást is generálhat, közvetett hatásaként pedig akár 16 ezer új állás is létesülhet, elsősorban az építőiparban.
A szabály az szabály
Közben a Kormányzati Tájékoztatási Központ arról tájékoztatta az RTL Híradót, hogy a kormány már a jövő héten módosíthatja azt a szabályt, amely szerint csak a 30 millió forintnál olcsóbb új ingatlanok megvásárlásához jár a 10 millió forint összegű, kedvezményes kamatú hitel.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig azok figyelmét hívta fel a január elseje óta érvényes kedvezményes áfakulcs alkalmazásának mikéntjére, akik már megkötötték az új ingatlan vásárlására vonatkozó szerződést, és már előleget is fizettek. Az új szabályok szerint az áfakulcs az olyan lakások értékesítése után, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert, mindössze 5 százalék. Az alacsonyabb kulcs akkor alkalmazható, ha a fizetendő adó megállapításának időpontja 2016. január elseje vagy azt követő dátum.
Ha a vevő január elseje előtt fizetett előleget, az után az akkor hatályos rendelkezések értelmében még a 27 százalékos kulccsal kell az adót megállapítani.
A helyes adóalap és a fizetendő adó kiszámításának módja attól függ, hogy a felek egymás között áfa nélküli ellenértékben – azaz nettó összeg plusz áfában –, vagy az áfát is tartalmazó bruttó árban állapodtak meg. (Amennyiben erről nem rendelkeztek, a bírósági gyakorlat értelmében a megállapított ellenértéket úgy kell tekinteni, hogy az az áfa összegét is tartalmazza.)
Ha az ellenérték áfa nélküli ár, a nettó összegből le kell vonni az előleg nettó összegét, és az 5 százalékos áfát a különbözetre kell felszámítani. Ha viszont az ellenérték áfával növelt – azaz bruttó – ár, abból kell levonni az előleg áfát is tartalmazó összegét, majd a különbözetre jutó adót az új, 5 százalék alkalmazásával, felülről számolva megállapítani – írta a NAV.
