Putyin ankarai sajtótájékoztatóján arra hivatkozott, hogy az Európai Unió vonakodott zöld utat adni a Déli áramlatnak. „Azt látjuk, hogy akadályokat állítanak a megvalósítás útjába. Ha Európa nem akarja, nem hozzuk létre. Úgy gondoljuk, hogy ez ellentétes az európai gazdasági érdekekkel, és kárt okoz” – hangsúlyozta az orosz államfő, akinek szavait egyes német elemzések nyomásgyakorlásként is értékelték, ám Alekszej Miller Gazprom-vezér újságíróknak egyértelműen fogalmazott: „A projekt véget ért. Ennyi volt.” Persze, Putyin szavaiban benne volt: Európa ellátása továbbra is az Ukrajnán keresztül vezető gáztranzittól függ.
Putyin üzent is Brüsszelbe, amikor azt mondta: Bulgáriára is nyomást gyakorol az unió. „Ha Bulgáriát megfosztják a lehetőségtől, hogy szuverén államként viselkedjen, akkor az elvesztett nyereségért kérjen pénzt az Európai Bizottságtól” – tanácsolta. Szófia végül nem engedélyezte a gázvezeték bolgár szakaszának megépítését.
A döntés kínos helyzetbe hozza az Orbán-kormányt, hiszen amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként 2008 elején aláírta a Déli áramlat magyar szakaszára vonatkozó orosz–magyar szerződést, Orbán Viktor még a magyar nép elleni puccsról beszélt. 2010-től, kormányra kerülve 180 fokos fordulatot vett, s a gázvezetékterv feltétlen hívévé vált.
Az orosz kapcsolatait a paksi beruházással együtt egyre szorosabbra fűző kormányfő megnyilvánulásaiban fokozatosan az orosz álláspontot erősítő, egyszersmind unióellenes véleményeket hangoztatott. Néhány hete a parlament a hazai szakasz kiépítését jelentősen könnyítő szabályokat fogadott el, noha a hírekkel ellentétben nem törölték az uniós engedélyeztetést.
Elemzők szerint a döntés régóta lógott a levegőben, hisz az orosz állami Gazprom egyre inkább a Kína felé kötelezte el magát, ellenben kevés a pénze a Pekingtől a Kínába vezető, a Szibéria ereje nevű gázvezeték megépítésére a zuhanó olajár és a szankciók miatt. A Kommerszant orosz gazdasági lap akkor azt írta: a Gazprom partneri együttműködése Kínával késleltetheti az orosz állami energetikai cég többi beruházását, így a Déli áramlat megvalósítását is. A Gazprom azt tervezte, hogy 25 milliárd dolláros hitelt vesz igénybe, de a felek már nem tárgyaltak többé a hitelezésről.
Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója november 19-én Moszkvában még egyeztetett Balla János moszkvai magyar nagykövettel az orosz cég székházában, többek között arról tárgyaltak, hogy hol tart a Déli áramlat európai gázvezeték megvalósítása.
A Népszabadság már akkor megírta, a deklarációk ellenére a fideszes képviselők közül már sokan kételkedtek, lesz-e valami a gázvezetékből. Kedvezőbb költségvetési csillagzat alatt viszont Oroszország a jövőben is felmelegítheti a tervet. A mostani döntés jelentősen javítja Ukrajna Oroszországgal szembeni tárgyalási helyzetét, de elemzők szerint ez nem veszélyezteti Magyarország téli gázellátását.
Szijjártó: Déli áramlat helyett azeri gáz
Oroszországnak joga volt meghozni ezt a döntést, amit mi tudomásul veszünk – nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Népszabadságnak.
– Magyarország energiaellátásának biztonsága érdekében most további lehetőségeket kell keresnünk, melyek között kiemelt helyen szerepel az Azerbajdzsánból Dél-Európába érkező gáz Közép-Európába juttatása – mondta Szijjártó Péter. (Cs. I.)
Ön szerint Magyarországnak jót tesz a Déli Áramlat leállítása? Itt szavazhat!
