Piszkos pénz van a zsebünkben

Ezekre a pontokra neve mellőzését kérő banki és pénzügyi kutatói forrásunk is rámutatott, szerinte ilyen kamatszint mellett nem nagyon éri meg bankba tenni a tőkét, s lekötni azt. A hirtelen jött fejlődésben – bár a kereskedelem bővülésének lehet ilyen hatása – sokkal nagyobb szerepe van a kormányzati lépéseknek, azaz a már említett tranzakciós illetéknek és az ingyenes készpénzfelvételnek. Sokkal inkább itt kell keresni az elmúlt három év közel 60 százalékos növekedésének magyarázatát.

A baj az, hogy ez a fejlődés egyáltalán nem egészséges, jóval nagyobb az ütem, mint ami a gazdaság növekedéséből és az infláció mértékéből adódóan szükséges lenne. Az online pénztárgépek bekötésével és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésével a statisztikák szerint fehéredett a gazdaság. Ám mégis aggodalomra okot adó az MNB adatsora.

Ilyen drasztikusan emelkedő készpénzforgalom ugyanis azokra a gazdaságokra jellemző, ahol az átláthatóság csökken, a feketegazdaság aránya és a korrupció pedig egyre nagyobb méretet ölt.

Ezt erősíti meg Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója: a növekedés mértéke önmagában arra utalhat, hogy nő a feketegazdaság és a korrupció aránya.

A készpénz tartása és használata mindemellett roppant drága mulatság. A bankókat, érméket le kell gyártani, de ezek kezelése és szállítása sem olcsó, arról nem is beszélve, hogy az áramoltatás is jelentős tétel a készpénz-helyettesítő fizetési lehetőségek kiadásához képest. Bármit is gondol a kártyatokot hasitasira cserélő fogyasztó, ennek költségeit minden egyes alkalommal megfizeti. Ennek mértéke éves szinten több százmilliárd forint is lehet. Már csak ezért is preferálják a magas pénzügyi kultúrájú államokban a kártyás fizetéseket, azonfelül, hogy a tranzakció nyomon követhető.

Kalkulációnk szerint – a kormány által remélt éves növekedési ütemmel a KSH első háromnegyed évére közölt adatokból kiindulva – a forgalomban lévő havi készpénz mennyisége tavaly decemberben a tavalyi éves GDP több mint 13 százalékát teszi ki, az észak-európai országokban akad olyan állam, ahol ez a szint a 2,5 százalékot sem éri el.