A pénz javát az állam fogja elkölteni

A gazdaságfejlesztési és innovációs program szerint cél az információs és kommunikációs technológiák, a fenntartható turizmus fejlesztése, minőségi munkahelyek teremtése, az energiahatékonyság javítása főleg a lakosság körében.

Vagyis a pénz javát részben vagy egészben az állam fogja elkölteni.

Ennél is fontosabb, hogy az új ciklusban nem oszt ajándék pénzt az állam. A vállalkozások vissza nem térítendő támogatást csak úgy kaphatnak, ha a projektjük valamilyen állami, esetleg önkormányzati együttműködés keretében valósul meg. Más esetben jönnek az egyéb pénzügyi eszközök, vagyis a támogatás hitel, garancia vagy egyéb likviditást könnyítő megoldás képében érkezhet, ráadásul nem is mindenre. Az innovációban például a piacképes termékek fejlesztéséhez lehet majd ilyen támogatást kérni. A lényeg, hogy ezt a támogatást vissza kell fizetni.

Hasonló a helyzet valamennyi operatív programmal, amelyeknél egyáltalán a magánszféra közvetlenül is pályázhat. Közvetve persze jól járhatnak a vállalkozások, hiszen több mint tízezer cég kaphat ilyen támogatást, háromezer kutatói állás jön létre, a bővülő internetpenetráció és sávszélesség pedig nyilvánvalóan javít a vállalkozások helyzetén. Összességében elmondható, hogy a kkv-k érdekét is szolgálja a szakmunkás- és diplomásképzés fejlesztése, a 140 kilométer autópálya megépítése, a városrehabilitáció vagy akár a környezetvédelmi beruházások, megújulóenergia-fejlesztések.

Ugyanakkor nem biztos, hogy a legjobban az világítja meg a következő hét év támogatási politikáját, hogy mit kapnak a kisvállalkozások. Főleg annak fényében, hogy a prioritások között egyetlen olyan elem szerepel, amely valóban a kkv-khoz köthető: az agrárium és a halászat fejlesztése. Az uniós politika nem a cégméret mentén közelíti meg a támogatást, hanem a közösségi célkitűzés a mérvadó, s ez most a fenntarthatóság. Az unió a fenntarthatóság körébe sorolta a minőségi munkaerő megteremtését, a képzések, a munkahelyteremtés támogatását is. Ennek apropóján érdemes visszaidézni az unió megjegyzéseit a magyarországi tervekkel kapcsolatban. Az elképzelések szerint 300 ezer munkanélküli részesülhet a munkahely-teremtési támogatásokban, s 450 ezren vesznek részt képzésben, ami javítja majd a foglalkoztathatóságot.

Az unió tavaly nyáron azt a megjegyzést fűzte a kormány ezen terveihez, hogy vizsgálja meg, mennyire nyújt hatékony segítséget a közmunkaprogram a résztvevőknek a későbbi elhelyezkedéshez, illetve vizsgálja meg az álláskeresési járadék jogosultsági ideje meghosszabbításának lehetőségét, és kapcsolja azt össze aktivizálási intézkedésekkel. Az unió a szakképzési és a felsőoktatási reform kidolgozását is javasolta, a könnyebb munkavállalás és a diplomások számának növelése érdekében.