galéria megtekintése

Panelből jött Princz csekkpontja

Az írás a Népszabadság
2014. 12. 12. számában
jelent meg.


Varga G. Gábor
Népszabadság

Újabb részletek derültek ki a Tesco csekkpontnak elnevezett, csekkbeolvasó automatáiról. Mint megírtuk, az áruházláncnak a megoldást leszállító Digit Pont Network nevű kft. Princz Gábor, hűtlen kezelésért egykor jogerősen elítélt ex-Postabank-vezér érdekeltsége. A projektre két pénzintézettől több, mint 1,3 milliárd forint hitelt kapott a cég, ebből 1,1 milliárdot az egy hete bezárt Széchenyi Banktól.

A héten, igaz, nem ennek hatására, lemondott az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatói posztjáról Töröcskei István, a bank tulajdonosa. Lapunk az ügyben több kérdést is feltett a Tescónak annak érdekében, hogy kiderüljön: pénzforgalmi szolgáltatásnak minősül-e az áruházi csekkbefizetés? Már csak azért is, mert ez a szakértők szerint engedélyköteles, s ilyennel sem a Tesco, sem a Digit Pont Network nem rendelkezik.

A Tesco lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre, így arra sem, miért kérték fel beszállítónak Princz Gábor érdekeltségét, amelynek ilyen téren még referenciája sem volt. Ellátogattunk a cég székhelyére is, a békásmegyeri lakótelepre, a Sramli utcába. Itt nem találtunk senkit. A postaládán tollal megírt vignettákon tüntették fel a lakásba bejelentett cégek nevét. Ott szerepel Princz Gábor, valamint Kovács Lajos ügyvezető és családtagjai neve.

Beszédes postaláda a Sramli utcából
Beszédes postaláda a Sramli utcából
Kurucz Árpád / Népszabadság

 

Lapunk a jegybanknál érdeklődött afelől, kell-e engedély a csekkbeolvasó szolgáltatáshoz. Az MNB kimerítő választ adott, melynek lényege, hogy minden a pénz útjától függ. Ha a befizetést közvetlenül elfogadó szolgáltató tulajdonképpen a számlakibocsátó szolgáltató előretolt pénztáraként funkcionál, akkor nem kell engedély. Ez abban az esetben áll fenn, ha a befizetést közvetlenül elfogadó szolgáltató nem kezeli a befizető ügyfelek pénzét, s az ügyfelek befizetésével egy időben a fizetési kötelezettségük teljesítettnek tekintendő.

E konstrukcióban viszont a szolgáltató köteles tájékoztatni ügyfeleit (például az általános szerződési feltételekben) arról, hogy a számlák milyen pénztárakban fizethetők be. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, a két szolgáltató között megállapodás szükséges, s az, hogy a Tesco pénztárgépe belelásson a szolgáltató számlázási rendszerébe, s abban rögzíteni tudja a befizetés tényét, vagy egy olyan üzenetet tudjon küldeni annak a rendszernek, amellyel ez automatikusan megtörténik.

Erre információink szerint ez a rendszer nem képes, hiszen ahhoz a szolgáltatói oldalon is fejlesztések szükségesek. Olyan üzletszabályzatot sem találtunk, amelyben szerepelne, hogy a számla befizethető a Tescóban, sőt: a Posta, a Vízművek, a Főgáz, az Elmű–ÉMÁSZ és az összes mobilcég azt állította, hogy nem állapodtak meg az áruházlánccal. A képet bonyolítja, hogy a Tesco Lengyelországban nyújt hasonló szolgáltatást, igaz, ott a pénztárakban közvetlenül olvassák be a csekkeket, a nálunk felszerelt, a csekket QR-kóddá alakító automatára nincs szükség.

Azt is kérdeztük a Tescótól, miért nem az ottani megoldást vették át? Ráadásul a lengyeleknél engedélyköteles tevékenységnek tekintik a szolgáltatást, s az UniCredit ottani bankjával, a Bank Pekaóval dolgoznak együtt. A szektor e részét egységes uniós irányelv szabályozza, ezért felvetődik a kérdés, hogy ami ott engedélyköteles, az nálunk miért nem az. Egyelőre nem tudhatjuk tehát, használhatók lesznek-e a milliárdos hitelből megvalósult automaták, vagy visszagurítják azokat a Tesco raktáraiba.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.