Nagyon mellélőtt Kósa Lajos

A rövidre szabott határidő és az ügyfelektől elvárt aktivitás mellett a kormány korlátokkal és szankciókkal is igyekszik elvenni az adósok kedvét a devizahiteltől. Kovács Zoltán kormányszóvivő tegnapi tájékoztatóján arról beszélt, hogy a hitelfelvevő csak akkor maradhat devizakölcsönben, ha megfelel a hatályos törvényi előírásoknak. Márpedig 2011 óta csak az vehet fel devizahitelt, aki a minimálbér tizenötszörösére rúgó devizajövedelemmel rendelkezik.

A kormányszóvivő kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a fair bankrendszernek nevezett, a kamatok és egyéb költségek egyoldalú emelését szabályozó, várhatón kedden a parlament elé kerülő törvénytervezet biztosította védelem majd csak azokra vonatkozik, akik a forintosítást választják. Ugyanakkor az nem világos, hogy a törvényalkotó mi alapján kérhet számon egy az új devizahitelek felvételét korlátozó előírást a már meglévő kölcsönök esetében, miközben a szerződések egyoldalú módosításának tervezett új szabályozását nem terjesztené ki ezekre a kölcsönökre.

Pedig a devizahiteleseknek lenne mit végiggondolniuk, ha valóban szabadon dönthetnének. Ahogy arról beszámoltunk, a kölcsönöket piaci árfolyamon váltják forintra: vagy a Magyar Nemzeti Bank november 7-i hivatalos árfolyamán, vagy a Kúria június 16-án meghozott jogegységi döntésétől az említett időpontig eltelt időszak átlagárfolyamát alkalmazva – attól függően, melyik a kedvezőbb az ügyfélnek (euróhiteleknél az előbbi, frankkölcsönöknél az utóbbi).

Ez azt jelenti, hogy az adósok forintosítás esetén realizálják azt az árfolyamveszteséget, amelyet a hitel felvétele óta gyengülő forinton elszenvedtek, vagyis később már hiába erősödik a magyar fizetőeszköz, tartozásuk ettől már nem csökken. Egy átlagos frankhiteles például emiatt 60 százalékkal fizet vissza többet annál, mint amennyivel eredetileg kalkulált. Érdekes, hogy Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke a Hír TV-ben október 24-én még kacsának minősítette, hogy piaci árfolyamon váltják forintra a devizahiteleket. „Ez a devizahiteleseket olyan mértékben hozná lehetetlen helyzetbe – mondta akkor –, hogy amit eddig adtunk segítséget, annak semmi értelme nem lenne.”

Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az adósoknak valószínűleg akkor sem érné meg ragaszkodni a devizahitelükhöz, ha az tényleg rajtuk múlna. Az utóbbi évek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy sem az Orbán-kormány, sem a Matolcsy György vezette jegybank nem érdekelt az erős forintban, nem tesz semmit az árfolyam védelméért, a magyar fizetőeszköz évről évre veszít értékéből. Az euróárfolyam például az idén jellemzően 310 forint körül mozog, szemben a tavalyi 300 vagy a 2012-es 290 forintos átlaggal.

A későbbiekre ebből a szempontból nem sok jót ígér a jegybank monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatójának tegnapi nyilatkozata sem. Palotai Dániel egy hétfői háttér-tájékoztatón arról beszélt, hogy a forintosítással a jövőben erősödik a monetáris politika szerepe, az MNB jobban tud majd hatni a reálgazdasági és monetáris folyamatokra. S mivel a kabinet láthatóan továbbra is bízik a gyenge forint export- és ezáltal gazdaságélénkítő erejében, a hazai fizetőeszköz erősödésére bazírozó devizahitelesek szinte biztosan csalódnának.