Amilyen éktelen haragra gerjedt a Fidesz-kormány az Elmű-Émász korai közgyűlése hallatán, annyira elcsendesült, amikor kiderült: az Elmű-Émász tényleg hatalmas, 25 milliárdos osztalékot fizet. Még pedig úgy, hogy az Elmű tavaly 30 milliárdos – igaz, számviteli alapú – veszteséget szenvedett el. Az Émász viszont négymilliárdos plusszal zárt. Az energiaszolgáltatók közül a most az állami MVM kezébe kerülő Főgáz és az EDF Démász is pozitív eredményt érhetett el tavaly. A Tigáz, a GDF Suez és az E.ON 2012-ben veszteségeket ért el. A Tigáznál egész biztosan maradt a kedvezőtlen helyzet, a GDF Suez is kevés eséllyel javított, ráadásul erőműve, a Dunamenti csődhelyzetben van, az E.ON pedig tavaly átrendezte sorait, mára pedig gázhálózatát, illetve lakossági ügyfeleit felkínálta az MVM-nek megvételre.
A dél-magyarországi áramcsoport nem áll különösebben a Fidesz szolgáltatóellenes támadásainak kereszttüzében. Bár a Miniszterelnökséget vezető, hódmezővásárhelyi illetőségű államtitkár, Lázár János legutóbb is úgy fogalmazott a Délmagyarországnak: az EDF Démász tanúsította az elmúlt húsz év során a legellenségesebb magatartást a fogyasztókkal szemben. Ez egy régi, még Lázár hódmezővásárhelyi polgármesterségére vissza nyúló meccs: korábbi merész törvényjavaslatait – például, hogy a számla bizonyos elemeivel elmaradókat ne lehessen kizárni a szolgáltatásból – még a rezsicsökkentés parlamentjén sem tudta keresztülverekedni.
Az EDF Démász jelentős eredményzuhanásának oka szakértők szerint –meglepetésre – nem a rezsicsökkentés, ami talán néhány milliárdos veszteséget okozhatott náluk. Nagyságrendileg ugyanekkora költség kétszáz dolgozójuk tavalyi elbocsátása. Hanem – mint arról az EDF Démász több ízben nyilvánosan panaszkodott – a közművezeték-adó, amely szakértők szerint közel tízmilliárdos mínuszt eredményezhetett a társaságnál. Az adatok alapján az EDF Démász üzemelteti a leghosszabb hálózatot, míg a népsűrűség itt a legalacsonyabb.
Az általunk megkérdezett elemzők szerint az energetikai cégek beruházásainak általános visszaesése – amiről a KSH közöl rendszeresen mellbevágó adatokat – feltehetőleg az EDF Démászra is igaz. Ez szolgáltatásuk minőségén nem tükröződik: valószínűleg csak a további minőségemelés marad el. Ezt viszont a betelepülő gyárak már ma kőkeményen megérzik a lehetségesnél magasabb áramszámla formájában.
Az Elmű-Émásztól eltérően, ahol az osztalékot április 7-én utalják is, az EDF Démásznál valószínűleg már csak a választások után döntenek esetleges kifizetésekről. (Az Elmű példája alapján ez a lehetőség a többi, veszteségesélyes szolgáltató esetén is fennáll.) Meglehet, a Fidesz politikusai Elmű-Émász-ügyben is azért hallgatnak, mert az általuk remélt újabb választási győzelem után a problémát a többször beharangozott, de pontosan soha nem ismertetett nonprofit közmű-szolgáltatási törvénnyel kívánják rendezni.
Szakértők szerint nem véletlen a választóknak szóló nagy szavak mellett a konkrétumokat illető ködösítés. Ha ugyanis egy eljövendő Fidesz-többségű parlament egyszerűen megvonná az osztalékfizetési jogot a közműszektor tulajdonosaitól, az tételes uniós szabályokat sértene, amit az EU egyszerűen megtiltana Magyarországnak. Ehhez még perre sem kellene mennie a társaságoknak. Persze ez olaj lenne a Fidesz rezsiharcos tüzére.
Értesüléseinket az EDF Démásznál semmilyen formában nem kívánták kommentálni. Arra felhívták a figyelmünket, hogy az EDF Démász 17 év alatt 13 alkalommal nyerte el az Energiafogyasztók díját. Büszkék arra, hogy minőségi szolgáltatást nyújtanak a fogyasztók számára – szögezték le.
Most fordulhat termőre
Lapunk számításai szerint a francia EDF az 1995-ös privatizáció óta 78 milliárd forint osztalékot vett fel az EDF Démászból, amelynek 48 százalékáért 1995-ben a korabeli dokumentumok szerint 21 milliárd forintot fizetett. Azóta ugyanakkor száz százalékra növelte tulajdonrészét, nem ismert áron. Befektetése számításaink szerint mostanság már akkor is termőre kellett forduljon, ha a vásárlásokhoz eddig rendre hitelből szerzett pénzt. Az osztalékokból ugyanis mára kifizethette azok kamatait is. Meg nem erősített piaci pletykák szerint a többi külföldi energiabefektetőhöz hasonlóan az EDF is folytatott már tárgyalásokat a kormánnyal az EDF Démász vagy akár a szintén tulajdonában lévő Budapesti Erőmű esetleges értékesítéséről. Ám a kínált és a kért árak egyelőre fényévekre húzódnak egymástól.
A Budapesti nem a Dunamenti
Az EDF tulajdonában lévő, gázüzemű Budapesti Erőmű elméletileg hasonló felépítésű, mint a csődhelyzetben lévő Dunamenti: a korábbi években jelentős hiteleket vettek fel berendezéseik felújítására, ám a fő költségüket jelentő gáz ára nem esett a bevételüket biztosító áraméhoz hasonló mértékben. A francia GDF Suez tulajdonában álló Dunamenti Erőmű ennek következtében gazdaságtalanság miatt tavaly leállította az áramtermelést. Mivel a bankok erre tekintettel kihelyezett hiteleik azonnali visszafizetését követelik, a cég csődhelyzetbe került. A helyzetet kihasználva a Fidesz-közeli háttéremberekkel kapcsolatba hozott cég, a MET megmentőként kisebbségi tulajdonrészt vásárolt, és hitelt is nyújt a cégnek. A Dunamentivel ellentétben a Budapesti Erőművet viszont életben tartja, hogy a főváros 60 százalékának távhőellátásáért is felel.
