galéria megtekintése

A rezsicsökkentés ellenére is nyereséges az EDF Démász

Az írás a Népszabadság
2014. 03. 31. számában
jelent meg.


Marnitz István
Népszabadság

Az elmúlt években többmilliárdos osztalékot kifizető EDF Démász is nyereséggel zárta a tavalyi évet. A profitot leginkább a közművezetéket terhelő adó csökkentette.

Tavaly a korábbi éveknél jóval szerényebb, néhány milliárdos nyereséggel zárhatott az EDF Démász – tudtuk meg szakértőktől. A francia tulajdonos osztalékfelvételi szándéka nem ismert, de beszédes lehet, hogy az utóbbi években rendre hétmilliárdos, esetükben rekordszintűnek számító osztalékot vettek fel.

Szerelnek az EDF Démász munkatársai. Nagy hálózat, nagy gond, magasabb adó
Szerelnek az EDF Démász munkatársai. Nagy hálózat, nagy gond, magasabb adó
Reviczky Zsolt

Nyilvános adatokon alapuló vizsgálódásaink szerint egy néhány milliárdos eredmény évtizedes mélypontot jelent a dél-magyarországi áramszolgáltató életében. Az EDF Démász az 1995-ös privatizációt követő nulla eredményről 1997–2006 között zsinórban 4-6 milliárd körüli adózott nyereséget produkált. 2007-ben a szám készlet átértékelés miatt 70 milliárdra ugrott, de a 2008–2010-es profit is 10-12 milliárdra rúgott. 2011 óta – tehát az Orbán-kormány időszakában – rendre 12 milliárdos csúcshasznot könyveltek el. Az éves osztalék 1998-tól 2012-ig átlag ötmilliárdról körülbelül hétmilliárdra nőtt. Noha tavaly vették ki a privatizáció óta eltelt időszak legnagyobb osztalékát, a tulajdonos inkább 1997–2006 között volt „mohó”, amennyiben néhány százmillió híján szinte az összes nyereséget kivonta a cégből. 2007 óta az EDF évente négy-ötmilliárd forintot mindig bent hagy – 2009-ben a 12 milliárdból tízet.

 

Amilyen éktelen haragra gerjedt a Fidesz-kormány az Elmű-Émász korai közgyűlése hallatán, annyira elcsendesült, amikor kiderült: az Elmű-Émász tényleg hatalmas, 25 milliárdos osztalékot fizet. Még pedig úgy, hogy az Elmű tavaly 30 milliárdos – igaz, számviteli alapú – veszteséget szenvedett el. Az Émász viszont négymilliárdos plusszal zárt. Az energiaszolgáltatók közül a most az állami MVM kezébe kerülő Főgáz és az EDF Démász is pozitív eredményt érhetett el tavaly. A Tigáz, a GDF Suez és az E.ON 2012-ben veszteségeket ért el. A Tigáznál egész biztosan maradt a kedvezőtlen helyzet, a GDF Suez is kevés eséllyel javított, ráadásul erőműve, a Dunamenti csődhelyzetben van, az E.ON pedig tavaly átrendezte sorait, mára pedig gázhálózatát, illetve lakossági ügyfeleit felkínálta az MVM-nek megvételre.

A dél-magyarországi áramcsoport nem áll különösebben a Fidesz szolgáltatóellenes támadásainak kereszttüzében. Bár a Miniszterelnökséget vezető, hódmezővásárhelyi illetőségű államtitkár, Lázár János legutóbb is úgy fogalmazott a Délmagyarországnak: az EDF Démász tanúsította az elmúlt húsz év során a legellenségesebb magatartást a fogyasztókkal szemben. Ez egy régi, még Lázár hódmezővásárhelyi polgármesterségére vissza nyúló meccs: korábbi merész törvényjavaslatait – például, hogy a számla bizonyos elemeivel elmaradókat ne lehessen kizárni a szolgáltatásból – még a rezsicsökkentés parlamentjén sem tudta keresztülverekedni.

Az EDF Démász jelentős eredményzuhanásának oka szakértők szerint –meglepetésre – nem a rezsicsökkentés, ami talán néhány milliárdos veszteséget okozhatott náluk. Nagyságrendileg ugyanekkora költség kétszáz dolgozójuk tavalyi elbocsátása. Hanem – mint arról az EDF Démász több ízben nyilvánosan panaszkodott – a közművezeték-adó, amely szakértők szerint közel tízmilliárdos mínuszt eredményezhetett a társaságnál. Az adatok alapján az EDF Démász üzemelteti a leghosszabb hálózatot, míg a népsűrűség itt a legalacsonyabb.

Az általunk megkérdezett elemzők szerint az energetikai cégek beruházásainak általános visszaesése – amiről a KSH közöl rendszeresen mellbevágó adatokat – feltehetőleg az EDF Démászra is igaz. Ez szolgáltatásuk minőségén nem tükröződik: valószínűleg csak a további minőségemelés marad el. Ezt viszont a betelepülő gyárak már ma kőkeményen megérzik a lehetségesnél magasabb áramszámla formájában.

Az Elmű-Émásztól eltérően, ahol az osztalékot április 7-én utalják is, az EDF Démásznál valószínűleg már csak a választások után döntenek esetleges kifizetésekről. (Az Elmű példája alapján ez a lehetőség a többi, veszteségesélyes szolgáltató esetén is fennáll.) Meglehet, a Fidesz politikusai Elmű-Émász-ügyben is azért hallgatnak, mert az általuk remélt újabb választási győzelem után a problémát a többször beharangozott, de pontosan soha nem ismertetett nonprofit közmű-szolgáltatási törvénnyel kívánják rendezni.

Szakértők szerint nem véletlen a választóknak szóló nagy szavak mellett a konkrétumokat illető ködösítés. Ha ugyanis egy eljövendő Fidesz-többségű parlament egyszerűen megvonná az osztalékfizetési jogot a közműszektor tulajdonosaitól, az tételes uniós szabályokat sértene, amit az EU egyszerűen megtiltana Magyarországnak. Ehhez még perre sem kellene mennie a társaságoknak. Persze ez olaj lenne a Fidesz rezsiharcos tüzére.

Értesüléseinket az EDF Démásznál semmilyen formában nem kívánták kommentálni. Arra felhívták a figyelmünket, hogy az EDF Démász 17 év alatt 13 alkalommal nyerte el az Energiafogyasztók díját. Büszkék arra, hogy minőségi szolgáltatást nyújtanak a fogyasztók számára – szögezték le.

Most fordulhat termőre

Lapunk számításai szerint a francia EDF az 1995-ös privatizáció óta 78 milliárd forint osztalékot vett fel az EDF Démászból, amelynek 48 százalékáért 1995-ben a korabeli dokumentumok szerint 21 milliárd forintot fizetett. Azóta ugyanakkor száz százalékra növelte tulajdonrészét, nem ismert áron. Befektetése számításaink szerint mostanság már akkor is termőre kellett forduljon, ha a vásárlásokhoz eddig rendre hitelből szerzett pénzt. Az osztalékokból ugyanis mára kifizethette azok kamatait is. Meg nem erősített piaci pletykák szerint a többi külföldi energiabefektetőhöz hasonlóan az EDF is folytatott már tárgyalásokat a kormánnyal az EDF Démász vagy akár a szintén tulajdonában lévő Budapesti Erőmű esetleges értékesítéséről. Ám a kínált és a kért árak egyelőre fényévekre húzódnak egymástól.

A Budapesti nem a Dunamenti

Az EDF tulajdonában lévő, gázüzemű Budapesti Erőmű elméletileg hasonló felépítésű, mint a csődhelyzetben lévő Dunamenti: a korábbi években jelentős hiteleket vettek fel berendezéseik felújítására, ám a fő költségüket jelentő gáz ára nem esett a bevételüket biztosító áraméhoz hasonló mértékben. A francia GDF Suez tulajdonában álló Dunamenti Erőmű ennek következtében gazdaságtalanság miatt tavaly leállította az áramtermelést. Mivel a bankok erre tekintettel kihelyezett hiteleik azonnali visszafizetését követelik, a cég csődhelyzetbe került. A helyzetet kihasználva a Fidesz-közeli háttéremberekkel kapcsolatba hozott cég, a MET megmentőként kisebbségi tulajdonrészt vásárolt, és hitelt is nyújt a cégnek. A Dunamentivel ellentétben a Budapesti Erőművet viszont életben tartja, hogy a főváros 60 százalékának távhőellátásáért is felel.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.