Eddig is lehetőség nyílt arra, hogy ne a legolcsóbb, hanem a legjobb ajánlat győzzön, de az esetek 90 százalékában senki sem vállalta be a drágább verziót. Az fontos, hogy az ár mellett is minden egyéb szempontnak mérhetőnek kell lennie – mondta Koji. Ez azt jelenti: az sajnos továbbra sem számít majd, hogy szebb lesz a homlokzat vagy adott épület jobban illeszkedik a városképbe, de ha a fűtésrendszer hosszabb távon olcsóbb üzemeltetést eredményez, az már pontokban is mérhető előnyt jelenthet.
Mindenképp pozitív változás, hogy már rövid távon is csökken a papírozás: az ajánlattételnél ugyanis nem kell minden szükséges dokumentumot csatolni, elegendő egy nyilatkozatot tenni arról, hogy a kiírt követelményeknek eleget tesz a pályázó. Ezt ráér majd nyertesként alátámasztani a szükséges dokumentációval. (Ennek a módosításnak nagyon örült volna a Közgép néhány hónapja, amikor az ajánlattételi dokumentációkban lévő pontatlanságok és valótlanságok miatt három évre kizárták a céget minden közbeszerzésből.)
Azért nem tökéletes a módosítás, az új törvényben is maradtak vitás pontok. Ilyen az új erőforrás igénybe vétele. A szabályozás meglehetősen szigorúan veszi az alvállalkozók cseréjét vagy bevonását, holott ez adott esetben teljesen természetes lehet. Ha egy beruházás csúszik, bőven elképzelhető, hogy egy alvállalkozó inkább elvállal más munkát, amiből pénze is lesz. A szakma azt is szerette volna, ha a kiírók felelősségét szigorúbban veszik, ám ez nem került bele a törvénybe. Míg az ajánlattevőket számos kötelezettség, felelősség terheli, a kiíró viszonylagos nyugalommal véthet hibát, ezt a törvény nem bünteti.
A kormány álláspontja az volt, hogy a Ptk. eleve szabályozza a közbeszerzési megállapodások betartását mind a kiíró mind az ajánlattevő esetében, így felesleges újabb köröket futni. Ha gond van, majd a Közbeszerzési Döntőbizottság megoldja. Igen ám, de egy tender nem csak a szerződéskötésről szól, hiszen a kiírás, a pályáztatás is az eljárás része, s az ott elkövetett hibák utólag nehezen kérhetők számon. Itt is lehetne épp olyan konzekvens a felelősségre vonás, mint a szerződések betartása, be nem tartása esetében.
A szakma összességében javulást vár az új szabályozástól, mert a lényegi szigorítások mellett – s itt fontos az is, hogy sem rokonok, sem offshore hátterű cégek nem indulhatnak közbeszerzéseken – alkalmazhatóbb is lesz. A kiíró szabadabb kezet kap, így színesebb lehet a paletta. Ám az is igaz, hogy a törvény mellett a mentalitásnak is változnia kellene mind a kiírói mind az ajánlattevői oldalon.
Nagy volt a tétje az állami beszerzéseket szabályozó törvény módosításának
Magyarország akár el is veszíthette volna a 2014–2020 közötti pénzügyi időszakra járó fejlesztési támogatásainak egy részét, ha nem teljesíti az uniós alapok közbeszerzési célú fölhasználására vonatkozó feltételeket. Az Európai Számvevőszék napokban publikált jelentése szerint az idei év elejéig a tagállamok csaknem fele, köztük Magyarország nem hajtotta végre megfelelően a közösségi szabályokat. A számvevőszék jelentése általános következtetéseket fogalmaz meg, nem ad képet az egyes országok gyakorlatáról.
Vizsgálatának alapja a jelenlegi, 2014–2020 közötti költségvetési időszakra vonatkozó előírás, amely a strukturális és kohéziós támogatások odaítélését egy sor előzetes feltételhez köti. Ilyen a közbeszerzési rendszer uniós normáknak való megfelelése. Azok az országok, amelyek az Európai Bizottság megítélése szerint 2016 végéig nem teljesítik ezt az elvárást, elveszíthetik a fejlesztési forrásaik egy részét. Brüsszel a kifizetések felfüggesztésének mértékét egyedileg bírálná el, lehetőséget kapva egyes projektek, teljes fejlesztési programok és prioritási területek finanszírozásának a befagyasztására. A közbeszerési törvény kedden elfogadott módosításával elvileg ez a veszély elhárult, de a végső szót Brüsszel mondja majd ki az ügyben.
A magyarországi példákat firtató kérdésünkre brüsszeli források az „aszfaltügyre” hivatkoztak, mint a „legfrissebb” és a „legjellegzetesebb” esetre. A bizottság júliusban nyolc magyar közúti építkezés esetében összesen 573 millió euró kifizetését függesztette föl a „közbeszerzési eljárások során alkalmazott diszkriminatív kiválasztási kritériumok” miatt. A pályázati kiírásban az szerepelt, csak az aszfaltozhat, akinek az építkezés 50 kilométeres körzetében aszfaltkeverő telepe van. Bizottsági források megerősítették: a testület továbbra is kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, és várja, hogy a hatóságok végrehajtsák a kért pénzügyi kiigazítást, biztosítsák a tisztességes és nyílt eljárás feltételeit. Brüsszel az érintett projektek finanszírozásának 25 százalékos csökkentését helyezte kilátásba büntetésként. (Halmai Katalin, Brüsszel)
