A szakmai levélből is kiderül, hogy ezek közül az egyik legfontosabb: miként lehet azokat tovább foglalkoztatni, akik eddig állami tulajdonú külső cégeknél (közreműködő szervezeteknél) ellenőrizték a kifizetéseket, de most be kellene ülniük a minisztériumba? A gond az, hogy az állami cégeknél foglalkoztatott középfokú végzettségű embereknek a közigazgatásban nem tudnak annyit fizetni, amennyit ott kerestek – sőt alapesetben nem is foglalkoztathatják őket. Most képzési rendszert indítottak, és ideiglenesen mindenféle pótpénzeket fizetnek. A foglalkoztatás kapcsán próbálják kihasználni a kiskapukat is: így nem kormánytisztviselőként, hanem munkaszerződéssel foglalkoztatják őket, ám miután a lehetőség korlátozottan alkalmazható, megpróbálják beiskolázni az alkalmazottakat. A végeredmény az lesz, hogy olyan munkát, amelyet eddig középfokú végzettséggel rendelkezők láttak el, felsőfokú végzettségűek végezhetnek majd.
A helyettes államtitkár leveléből az is kiderül, hogy számos kérdés csak a kormányalakítást követően dőlhet el, ami valószínűleg az EP-választás után történik csak meg. „A minisztériumok felállításának, valamint a belső struktúrák kialakításának időigényére tekintettel a Strukturális és Kohéziós Alapok programjainak végrehajtását érintő racionalizálások megtétele jócskán a nyári hónapokban várható” – írja Vitályos Eszter Zsuzsanna, aki szerdán tájékoztatja személyes konzultáción az uniós igazgatókat a részletekről.
Ez a konzultáció lehet az oka annak is, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár lemondta keddi brüsszeli látogatását, amelyen Johannes Hahnnal, a regionális politikáért felelős EU-biztossal tárgyalt volna. A találkozót múlt hét végén erősítették meg, ám brüsszeli tudósítónk értesülése szerint hétfő reggel lemondták az utat. Lázár és Hahn rendszeresen egyeztet a következő uniós költségvetési időszakkal kapcsolatban és a Magyarország számára elérhető források felhasználásáról. Politikai szinten sok teendő nincs ebben az ügyben: mindkét fél szándéka a felfüggesztés feloldása, amit senki nem nevez felfüggesztésnek.
A kancellária nem kommentálta az út lemondásával kapcsolatos értesülésünket. Annyit erősítettek meg, hogy szerdán szakmai tárgyalás lesz. Hangsúlyozták, hogy válaszaikat elküldték (ez lehet a birtokunkba került levél), a találkozóval pedig az a céljuk, hogy „a bizottság részletesen is igazolva lássa, hogy a megtett intézményátalakítási lépések egy egyszerűbb, átláthatóbb, hatékonyabb, eredményesebb és pályázóbarátabb támogatási rendszer alapjait teremtették meg”.
Lázár lendületet adhatott volna egy másik ügynek is, ami miatt pénzt tart vissza Brüsszel. Az „aszfaltkeverő ügyben” a hét regionális és a közlekedési operatív program útépítési projektjeinél valóban felfüggesztették ugyanis a kifizetéseket. A bizottság szerint diszkriminatív volt az a feltétel a pályázatokban, amely szerint ötven kilométeren belülről (vagy a megyéből) kell szállítani az aszfaltot az útépítéshez. A magyar fél összeszedte már azokat a szerződéseket, amelyeket érinthet a kérdés, és megoldási javaslatot is eljuttatott Brüsszelnek, de egyelőre nem kapott választ. Ennek adhatott volna politikai lökést Lázár János azzal, hogy személyesen egyeztet.
