galéria megtekintése

Négy keréken dübörgünk

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 06. számában
jelent meg.


Kriván Bence
Népszabadság

Nem érdemes reménykedni a tavalyi 3,6 százalékos gazdasági növekedés megismétlődésében: noha az első negyedévben az ipar és a szolgáltatások bővülésének köszönhetően még álljuk a tempót, a lendület gyorsan alábbhagy. A dübörgés lenyomatát csak a kivételezettek láthatják a bankszámlájukon.

Még jobban dübörög a magyar gazdaság: a KSH részletes adatai szerint az első negyedévben a hazai össztermék (GDP) az első becslésnél is jobb volt, 3,4 helyett 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Ennek megfelelően a tavalyi záró negyedévhez viszonyított adatot is korrigálták 0,6-ről 0,8 százalékra. A növekedés szerkezete azonban korántsem úgy alakult, ahogy azt az elemzők várták, és főként ahogy azt a kormány kommunikációja sulykolta. Az a váltás, miszerint a reálbérek és a nyugdíjak emelkedésével, a foglalkoztatás növekedésével megtámogatott belső fogyasztás lesz a bővülés fő hajtóereje, egyelőre nem következett be.

A gazdasági növekedést továbbra is elsősorban a Magyarországra települt külföldi járműgyártóknak és beszállítóiknak köszönhetjük
A gazdasági növekedést továbbra is elsősorban a Magyarországra települt külföldi járműgyártóknak és beszállítóiknak köszönhetjük

A növekedést továbbra is a feldolgozóiparnak, azon belül is a külföldi járműgyártóknak és beszállítóiknak köszönhetjük. A fogyasztás fellendülésének nem tesz jót a beruházások látványos, 6,7 százalékos visszaesése sem. Utóbbi magyarázata, hogy tavaly a 2007–2013 uniós költségvetési ciklusban Magyarországnak járó források lehívása a véghajrába fordult, idénre viszont nagyobbrészt lecsengett a fokozott fejlesztési dömping.

 

A közösségi fogyasztásnál kimutatott 5,4 százalékos visszaesésben már a tavaly tavaszi választásokat megelőző kormányzati költekezés miatt magasra tett mérce is közrejátszik. Ahogy a kiskereskedelmi forgalom dinamikájának lassulásából és összetételéből is kitetszik, a lakosságnál az alacsonyabb üzemanyagárak okozta eufória még bőven tart, a pluszpénzek inkább a kipufogón át távoznak, mintsem az évek óta elhalasztott otthoni beruházásokat táplálnák. Elemzők itt választóvonalként kezelik a devizahiteles elszámolást. Még nem került be ugyanis a gazdaság vérkeringésébe – így a statisztikába sem

– az a 212 milliárd forintnyi készpénz, amit a hitelesek visszakaptak bankjaiktól. A Magyar Nemzeti Bank becslései szerint ennek több mint nyolcvan százaléka egyenesen a boltok kasszájába megy. Ez egyszeri hatás, a 15-20 százalékkal alacsonyabb törlesztőrészleteken megtakarított pénz viszont tartós keresletet támaszt, emiatt tényleg van remény a fogyasztás látványosabb bővülésére. A 7381 milliárd forint első negyedéves GDP megtermelésében a legnagyobb súlyt képviselő szolgáltatások 2,3 százalékos bővülése hozta a legtöbbet, ezen belül egyetlen negatív adat szerepel immár évek óta: a pénzügyi szektor, amely ezúttal 1,3 százalékkal teljesített rosszabbul. Az ingatlanügyletek viszont félszázalékos pluszt mutattak, ezzel megszakítva a hosszú negatív szériát.


A legmutatósabb, 9,2 százalékos bővülést produkáló építőipart még ma is uniós pénzek tartják mozgásban, elég a Budapesten folyó nagyberuházásokra gondolni, de a százmilliárdos volumenű stadionépítések is bőven adnak munkát a korrekt közbeszerzéseken kiválasztott kormánybarát kivitelezőknek.

Befuccsolt viszont a két éve folyamatosan erősödő mezőgazdaság. Legalábbis az első negyedévben nem sok babér termett a földeken, ezért a KSH becslésekre szorítkozik, amit majd később, az év során korrigál. A 11,6 százalékos a visszaesés forintban kifejezve a teljes GDP-hez, hiszen a mezőgazdaság részesedése a teljes első negyedéves GDP-ben mindössze 0,2 százalékos, de az év egészét tekintve sem szokta meghaladni a négy százalékot. Mindent egybevetve a friss GDP-adat a három százalék körül mozgó idei növekedési prognózisokat támasztja alá, mint ahogy az is látszik, hogy jövőre inkább a két százalék megcélzása látszik reálisnak.

Csökkent a lendület

Egyszeri kiugrás lehetett az ipari termelés márciusban mért 11,6 százalékos növekedése, a magyar export meghatározó ágazata ugyanis áprilisban visszatért a szokásos, hatszázalékos éves összevetésű bővüléssel jellemzett növekedési ütemhez. A márciusi pluszt a Suzuki modellváltásával párhuzamosan felpörgött autóipar okozta. Elemzők szerint az euróövezeti konjunktúra és a hazai kereslet lassú erősödése is segíthet abban, hogy az ipar a tavalyi 7,6 százalékos plusz után az idén 5-6 százalékkal tudjon bővülni. Az áprilisi 6,3 százalékos adat összetevőit egy hét múlva ismerteti a KSH.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.