Ha a kormány számaival és a piaci árprognózisokkal számolunk, nincs esély arra, hogy Paks II megtérülő beruházás legyen – derül ki egy tegnap bemutatott nemzetközi tanulmányból. A Candole Partners vizsgálata azt is kimutatta, hogy a bővítés a veszteségfelhalmozáson túl más hátrányokat is okoz: kiszorítja a zöldenergiát, és lehetetlenné teszi egy egészséges energiaszerkezet kialakítását.
Akár az évi 280 milliárd forintot is elérheti a paksi termelői árak és a piaci áramár különbsége, az eltérés pedig a magyar költségvetés deficitjeként, veszteségfinanszírozási kötelezettségként jelentkezik – állítja a Candole Partners tanulmánya, amely a Greenpeace megrendelésére készült a tervezett beruházás nemzetgazdasági hatásairól. A prágai és bukaresti központú, elsősorban a térség államaira koncentráló befektetési tanácsadó és elemzőcég a Rothschild & Cie tavaly novemberi tanulmányában szereplő (vagyis az Orbán-kormány hivatalos álláspontjának tekinthető) adatokat és számításokat vette alapul, összevetve azokat a független forrásból származó áramárprognózisokkal.
A kalkuláció azzal az eredménnyel zárult, hogy Paks II csak akkor térül meg, ha a költségek a optimálisan alakulnak, az áramárak viszont a Rothschild-tanulmányban valószínűsített irreálisan magas tartományba (a jelenlegi piaci árak több mint duplájára) nőnek. Amennyiben ez a drasztikus áremelkedés nem következik be – vagyis maradunk a piaci szereplők, többek között a magyar állami MVM által valószínűsített ártrendeknél –, akkor a paksi bővítés az új reaktorok teljes életciklusa alatt veszteséget termel majd, és a deficit elérheti akár az évi 280 milliárd forintot is.
A Candole a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook 2015 című kiadványának árelőrejelzését használta (ez számít ugyanis az aktuális iparági sztenderdnek), kiegészítve a francia állami számvevőszék által alkalmazott referenciaértékekkel (a francia számok azért relevánsak, mert az atomenergia részaránya egyedül ott közelíti meg azt az értéket, amekkora Magyarországon lesz, ha a régi és az új paksi blokkok párhuzamosan működnek).
A tanulmány szerzői az összes költségelemet (finanszírozás, üzemeltetés, karbantartás, leszerelés) az Orbán-kormány által megadott értéken vették számításba, legfeljebb megjegyzést fűztek hozzá, ha valamelyikkel nem értettek egyet. „A projekt nettó jelenértéke minden forgatókönyv szerint negatív, ami azt jelenti, hogy a Rothschild-tanulmányban található számos optimista feltételezés ellenére a beruházás a projekt feltételezett 60 éves élettartama alatt nem térül meg” – olvasható az anyag végkövetkeztetésében. 
Perger András, az Greenpeace vezető szakértője: A kutatás nem talált olyan megvalósulásra esélyes forgatókönyvet, amely szerint a paksi bővítés ne lenne veszteséges beruházás. Vitatkozni legfeljebb a veszteség mértékén lehet, de az olcsó áram és a megtérülés egyszerre nem valósulhat meg.
Drucker György, az Energiainfo vezető elemzője: A gazdaságossági számítások igazi bökkenője, hogy a majdani energiaárat nem ismerjük, csak jósolni lehet. Tény, hogy az az árszínvonal, ami mellett már megnyugtató megtérülés valószínűsíthető, a mai ismeretek alapján túlzottnak látszik. 
