galéria megtekintése

Nagyon nem akarták, de most megtudjuk, amit évek óta titkolnak Matolcsyról

49 komment


Baksa Roland

Azért küzdött a Kúria, hogy ne kelljen kiadnia, kiktől és milyen véleményt kapott a devizahitel-szerződések érvényességét nagyban meghatározó iránymutatásához. Veszített.

Devizahitelesek tömege, sok százezer család várta nagyon a Kúria jogegységi határozatát 2013-ban, majd egy újabbat 2014-ben arról, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés vagy az árfolyamkockázat, esetleg a bankok egyoldalú szerződésmódosítása – azaz leegyszerűsítve arról, hogy érvényesek-e a devizahitel-szerződések.

A Kúriának nem volt egyszerű dolga, ezért kikérte egy sor szervezet véleményét. Arra volt kíváncsi, hogy egyebek mellett az akkor már Matolcsy György vezette jegybank vagy a Varga Mihály irányította Nemzetgazdasági Minisztérium, az ügyészség és civil szervezetek mit gondolnak erről, sőt, a hitelezői oldal érdekeit megjelenítő bankszövetséget is meghallgatta. Meg is kapta az álláspontokat, és a 2013. decemberi és 2014. júniusi döntésben szinte biztosan támaszkodott rájuk. Azt azonban, hogy milyen véleményt képviselt például Matolcsy (illetve a jegybank), Varga (illetve a szaktárca), és az összhangban van-e azzal, amit politikusként mondtak; vagy hogy a civil szervezetek elnevezés pontosan kiket is fed és ők mit írtak a Kúriának, senki nem tudja. Ezeket ugyanis sem a Kúria, sem a megkérdezettek nem hozták nyilvánosságra, ahogyan hallgatnak arról is, hogy a banki érdekeket tömörítő bankszövetségnek mekkora szava volt a devizahiteles jogegységi eljárásban.

Ez azonban zavart egy devizahitelest, aki harcot indított azért, hogy ez megváltozzon. Állhatatosságát nemrég siker koronázta – pedig jó ideig nem neki állt a zászló.

 

A lapunkhoz eljutott ­anonimizált ítélet indoklásából kiderül, hogy a devizahiteles illető még 2015 elején kérte a Kúriát, adja ki ezeket az információkat, a Kúria azonban megtagadta ezt. Ezután a felperes félként részt vevő devizahiteles ügyébe bekapcsolódott a Transparency International Magyarország (TI), amely régóta küzd az átláthatóság javításáért. Hiába adott helyt az adatvédelmi és információszabadság hatóság (NAIH) a devizahiteles kérése nagy részének, a Fővárosi Törvényszék első fokon mégis a Kúriának adott igazat. A felperest a TI felkérése alapján képviselő Karsai Dániel ügyvéd azonban nem hagyta annyiban a dolgot, fellebbezett, és a másodfokú bíróságként eljáró Fővárosi Ítélőtábla kis túlzással szétcincálta a Kúria védekezését, illetve az elsőfokú bíróság érvelését.

A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy bár a jogegységi tanács ülése és az ott elhangzottak nem nyilvánosak, de a döntés-előkészítés céljából bekért véleményekre ez nem igaz, ezért azokat nem lehet titokban tartani. A Kúriának azt a védekezését sem fogadta el az ítélőtábla, amely szerint a jövőben esetleg elzárkóznának a segítségnyújtástól a véleményalkotásra felkért szakmai vagy civil szervezetek, ha a véleményüket bárki megismerhetné.

Tüntetés 2013 júniusában. Egyes viták máig tartanak
Tüntetés 2013 júniusában. Egyes viták máig tartanak
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A másodfokú bíróság azzal fejelte meg az érvelését, hogy rámutatott: a Kúria nem kért titoktartást a véleményalkotásra felkértektől, és nem is ígért ilyet nekik, ezért ők alappal számolhattak azzal, hogy a közreműködésük ténye és annak tartalma ismertté válik, sőt, akár ők maguk is nyilvánosságra hozhatnák a véleményüket. A Kúria abba is belekapaszkodott, hogy a devizahitelesek többször is tüntettek, és ha ismertté válnának a Kúria által bekért vélemények, az – érvelt a legfelső bírói fórum – esetleg hátrányosan befolyásolná az eljövendő jogegységi határozatok meghozatalát. Az ítélőtábla másképp látta: minden bírósági fórumnak számolnia kell azzal, hogy a döntése esetleg indulatot vált ki, ez azonban nem kell, nem szabad, hogy befolyásolja a döntést.

Egy szó mint száz, a Kúriának nemsokára ki kell adnia a felperes devizahitelesnek, hogy kik milyen véleményt küldtek meg neki három éve. „Az ítélőtábla azt mondta ki, hogy nyilvánosak azok az iratok, amelyekre a bíróságok az egyébként zárt ajtók mögött meghozott ítéletüket alapítják” – emelte ki Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője, aki szerint ez a döntés mérföldkőnek számít az információszabadság-perek történetében.

Tudomásunk szerint a Kúria egyelőre még nem adta át ezeket az információkat, és a bíróságokon is nyári szünet van.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.