Azért küzdött a Kúria, hogy ne kelljen kiadnia, kiktől és milyen véleményt kapott a devizahitel-szerződések érvényességét nagyban meghatározó iránymutatásához. Veszített.
Devizahitelesek tömege, sok százezer család várta nagyon a Kúria jogegységi határozatát 2013-ban, majd egy újabbat 2014-ben arról, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés vagy az árfolyamkockázat, esetleg a bankok egyoldalú szerződésmódosítása – azaz leegyszerűsítve arról, hogy érvényesek-e a devizahitel-szerződések.
A Kúriának nem volt egyszerű dolga, ezért kikérte egy sor szervezet véleményét. Arra volt kíváncsi, hogy egyebek mellett az akkor már Matolcsy György vezette jegybank vagy a Varga Mihály irányította Nemzetgazdasági Minisztérium, az ügyészség és civil szervezetek mit gondolnak erről, sőt, a hitelezői oldal érdekeit megjelenítő bankszövetséget is meghallgatta. Meg is kapta az álláspontokat, és a 2013. decemberi és 2014. júniusi döntésben szinte biztosan támaszkodott rájuk. Azt azonban, hogy milyen véleményt képviselt például Matolcsy (illetve a jegybank), Varga (illetve a szaktárca), és az összhangban van-e azzal, amit politikusként mondtak; vagy hogy a civil szervezetek elnevezés pontosan kiket is fed és ők mit írtak a Kúriának, senki nem tudja. Ezeket ugyanis sem a Kúria, sem a megkérdezettek nem hozták nyilvánosságra, ahogyan hallgatnak arról is, hogy a banki érdekeket tömörítő bankszövetségnek mekkora szava volt a devizahiteles jogegységi eljárásban.
Ez azonban zavart egy devizahitelest, aki harcot indított azért, hogy ez megváltozzon. Állhatatosságát nemrég siker koronázta – pedig jó ideig nem neki állt a zászló.
