A 22,6 százalékos első negyedéves beruházási többletteljesítmény is jókora lökést ad a magyar gazdaságnak, jóllehet ezeknek az uniós forrásokból megvalósult fejlesztéseknek a többsége az infrastruktúra színvonalát javítja/emeli, közvetlen hatása a GDP bővülésére már nem lesz.
Ami a frissen publikált részletes számokat illeti, elmondható, hogy nem a levegőbe beszélt a Központi Statisztikai Hivatal, amikor május közepén publikált első becslésében a növekedés motorjaiként alapvetően az ipart és az építőipart nevezte meg.
|
Varga Mihálynak e heti meghallgatásán volt oka a büszkélkedésre
Földi Imre / Fotó |
Való igaz, a GDP termelési oldalán szereplő két ágazat megtette a magáét. A járműgyártásra építő hazai ipar az egy évvel korábbi teljesítményéhez 6,7 százalékot adott hozzá, míg az építőipar – természetesen nem a történelmi mélypontját épp az első negyedévben elhagyó lakásépítés jótékony hatására 25,2 százalékot tudott bővülni.
Nem ünneprontásként, de a KSH-t idézve mi is megjegyezzük, hogy a tavalyi első negyedév rendkívül gyenge viszonyítási alapot képez, egyrészt akkor még recesszióban leledzett a hazai gazdaság, másrészt az akkor kriminális időjárási viszonyok uralkodtak, szemben az idei enyhe téllel, ami ideális körülményeket biztosított a választási kampány részeként felgyorsított és átadott beruházásoknak.
A magyar GDP-ben csekély súllyal szereplő mezőgazdaság a tavalyi ragyogó idénye után most nem teljesített valami fényesen, a 5,8 százalékos visszaesés a vérmes reményeket tápláló előrejelzéseket nem igazolja vissza. A sokáig gyengélkedő szolgáltatásoknál összességében pozitív a kép, az egy évvel ezelőttit 1,5 százalékkal haladja meg a szektor „hozadéka”.
|
Az Apollo Tyre mumbai gyára – jönnek Magyarországra
Danish Siddiqui / Reuters |
A válság(adók) sújtotta összetevőknél még ma sem virágos a helyzet, a pénzügyi szolgáltatásoknál, illetve az ingatlanügyleteknél a tavalyi egyedüliként mért visszaesést a KSH, az idén ez a rossz sorozat nem tört meg a 2,1, illetve 2,7 százalékos mínusszal.
A GDP felhasználási oldalán a száguldó export és a dübörgő beruházások mellett a fő kérdés egyedül az maradt, hogy a dohányforgalmazási statisztika számítási módszerét megváltoztató KSH ezzel – virtuálisan – miként befolyásolta a háztartások fogyasztási kiadásait, mennyire torzította az eddig megbízhatóan kimutatott adatokat.
Nos, a háztartások fogyasztása 2013 záró negyedévének 0,5 százalékos növekményéhez képest szerényen 1,6 százalékra nőtt, ami azt mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom bámulatos, első negyedévre jellemző 8 százalékon felüli „elfüstölésében” volt némi szerepe a lakosságnak. A közösségi fogyasztás 5,7 százalékos 2013 végi előretörése után most 3,5 százalékot mutatott ki a KSH.
