A menekültáradat első hullámaiban főleg a különböző roma csoportok sodródtak Magyarországra, s kerültek valamelyik befogadóállomásra. (A koszovói romák askelik, azaz albán anyanyelvű muzulmán romák és egyiptomiaknak hívott csoport, egy önálló identitással rendelkező nép, akik Egyiptomból származtatják őseiket.) Akkoriban még viszonylag kevés volt a szerb anyanyelvű, görögkeleti roma, akik az albán nacionalisták első számú célpontjai voltak 1999-ben, amikor Koszovó az ENSZ felügyelete alá került.
Az elmúlt tíz évben ezeknek a csoportoknak a helyzete jottányit sem javult, még azután sem, hogy a koszovói politikusok 2008-ban kikiáltották a terület függetlenségét. Korábban az albán többség azért zaklatta és kergette el őket az otthonaikból, mert szerintük a szerbek oldalára álltak a háborúban. Sok család menekült Németországba. Évekig éltek ott, a gyerekek a mai napig németül beszélnek. A német hatóságok viszont kiutasították őket.
Most is van egy ilyen visszajáró menekültcsalád, tudom meg az alföldi intézményben dolgozó magyar segítőtől. A 16 és 14 éves, német ajkú gyerekek fogadkoznak, hogy újra nekiindulnak, az apa viszont már belefáradt, beleegyezett a hazatelepítésbe. Most arra vár, hogy bekerüljenek a nemzetközi migrációs szervezet (IOM) hazatérési programjába, amely olyan, mint a kutya vacsorája, tekintve, hogy elfogyott a programra szánt uniós pénz.
De mit is jelent az, hogy a korrupció készteti a koszovóiakat hazájuk elhagyására? Többeknek is feltettem ezt az egyszerű kérdést, s a válasz ugyanaz volt.
Koszovóban az állam a legfontosabb munkaadó, ha valaki állást szeretne, meg kell vesztegetnie a főnökséget. Iskolába is csak baksis ellenében jut be a gyerek. Ugyanez érvényes az egészségügyre.
Rengetegen indulnak útnak Szerbián keresztül Nyugatra kisgyerekkel – sokan egyszerűen csak a gyermekeik betegsége miatt. Van, aki azt mondta a magyar szociális munkásnak, hogy „orvosi javallatra” vágtak neki az útnak. A doktor biztatta őket azzal, hogy idegenben meg tudják gyógyítani a kicsit, s fizetniük sem kell a kórházért. A szülők felelősségérzetét jelzi, hogy angolra, németre fordított leletekkel felvértezve indulnak el.
Míg korábban a koszovói roma menekülők voltak többségben, ma már a menekülők zöme albán, többségük munkát kereső férfi. Ennyiben tehát gazdasági menekülteknek is nevezhetnénk őket, ha a menekülés hátterében nem állna ott a kormányzati korrupció. A menekülők túlnyomó többsége nagyon szereti Koszovót, nincs bennük a nyugat iránti sóvárgás.
A jogállam őrei is korruptak?
Dzavit Berisa több mint tíz éve él Magyarországon. Hazájában bányatechnikus volt, jól megtanult angolul. Őt valóban olyan atrocitások, fenyegetések érték, hogy megkapta a menedékjogot. Berisa úgy látja, hogy szülőhazáját a szervezett bűnözés irányítja. Az egyik vezető politikusé a dohánycsempészés, a másik a benzinkutak többségének a tulajdonosa. Azt mondja, hogy a tömeges menekülést könnyen megállíthatnák.
Hivatalosan négy éjjeli busz megy Pristinából Belgrádba. Valójában azonban épp kétszer annyian indulnak útnak naponta. Ezek az utasok aztán Szabadkán bukkannak fel, és majd onnan Magyarországra mennek. A hatóságok pedig tevékenyen segítenek a gazdasági menekülteknek. Volt olyan család, amelyet 1300 euróért egy szerb rendőr segített át Szerbiából Szegedre. Orbán Viktornak mégsem kell attól tartania, hogy a koszovói gazdasági menekültek elárasztják Magyarországot.
– A magyar rendszer annyira barátságtalan, hogy az érkezőknek eszükbe se jusson menedékjogot kérni – mondja Berisa.
Koszovó az az ország, ahol már az EU jogállamiság missziójára is a korrupció árnyéka vetül. Pár hete egy hat éve ott szolgált brit ügyésznő, Maria Barnieh fogalmazta meg a vádat, miszerint a szolgálat tagjai pénzt fogadnak el koszovói politikusoktól. Folyik a vizsgálat, de a vihar elcsitulni látszik. Az ország tragikus helyzetének az egyik oka éppen az EU-apanázs. Az EU által pénzelt és felügyelt állam a korrupciós világlistán Etiópiával és Ecuadorral foglal el egy pozíciót.
