Megúszhatja Magyarország a pert
Miután az unió kizárólag Magyarországot perelte be a három éve elfogadott energiahatékonysági szabályok bevezetésének szabotálása miatt, előkerült a törvénytervezet, amelyet hamarosan elfogadhatnak. A kabinet szerint az ilyen beruházások veszélyeztetik, a szakértők szerint ösztönzik a munkahelyteremtést.
Azután, hogy Európai Bizottság a tagállamok közül csak hazánkat perelte be a 2012-ben elfogadott uniós energiahatékonysági irányelvek átültetésének elmaradása miatt, az Orbán-kabinet megemberelni látszik magát. Februárban, amikor még – több tagállamhoz hasonlóan – csak kötelezettségszegési eljárás zajlott ellenünk, az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a munka elvégzését nyárra ígérte.
Aztán március végén jött a per, amelyet az illetékes uniós szóvivő azzal indokolt, hogy esetünkben semmilyen elmozdulást nem tapasztaltak. A szaktárcánál aztán előkerült a szakanyag, amely háromnapos „társadalmi egyeztetés” után most a parlament asztalán hever. A késlekedésre a kabinet érdemi magyarázatot nem ad; köreikben állítólag az előző államtitkárra, a tényleg nem túl aktív Horváth Attila Imrére szokás mutogatni.
Megkeresésünkre az NFM emlékeztetett a főbb intézkedésekre, hozzátéve, az EU még nem nyújtott be keresetlevelet. Zajlik az irányelv teljes átültetéséhez szükséges jogalkotási munka, így még az Országgyűlés tavaszi ülésszakán dönthetnek a törvényről és a kapcsolódó előírásokról.
|
Öt év múlva megspórolnánk a paksi termelés felét
Népszabadság/archív |
Az unió energiaügyi biztossága lapunkat arról tájékoztatta, hogy a döntés változatlanul érvényes, a kereseten jogászaik dolgoznak. Ha azonban Magyarország az összes előírást hatályba lépteti, a pert visszavonják. Az uniós irányelvnek a hazai anyagban visszaköszönő sarokszámai szerint 2020-ig az energiaszolgáltatóknak fogyasztóik körében évi másfél százalékos megtakarítást kell elérniük, a kormányépületek fogyasztását pedig évi három százalékkal kell csökkenteni.
Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Kft. stratégiai igazgatója szerint eme, látszólag kis értékek öt év alatt már a paksi atomerőmű felének megfelelő igénycsökkenést eredményeznek. A beruházásokra az EU mintegy 400 milliárd forintot biztosít. Az irányelv az energiaszolgáltatókra is terheket ró, amihez alsóbb szintű szabályokat kellene pontosítani, de Bart ezeket is hiányolja.
Magyarország elkötelezett az uniós szabályok betartása iránt, de szem előtt kell tartania a hazai energiastratégiában megfogalmazott érdekeket is – szögezi le az NFM. Továbbra is tárgyalnak az EU illetékeseivel arról, miként lehet az irányelvnek úgy eleget tenni, hogy azzal ne vonjanak el túlzott forrásokat a gazdaságfejlesztéstől, más munkahelyteremtő beruházásoktól. A MEHI szerint azonban az ilyen beruházások jelentős élőmunkaigényük miatt nagyon olcsón képesek munkahelyeket teremteni, ráadásul felpörgetik az építőipart, és csökken a rezsi is.
