galéria megtekintése

Megbolondult az újlakás-piac

18 komment


Sándor Tünde

A bedőlt fejlesztéseket felvásárolták, a válság után hibernált projektek feléledtek, elkezdődött a félbehagyott lakónegyedek továbbépítésének előkészítése, egymást érik a lakásvásárok – már csak a külföldre szerződött szakmunkásokat kellene hazacsábítani, mert most meg kivitelezőből nincs elég.

A családi otthonteremtési kedvezménytől (csok), az alacsony jegybanki alapkamattól és az olcsó jelzáloghitelektől, no meg a lakásáfa csökkentésétől hét év szünet után bolondult meg az újlakás-piac. Az élet olyan elementáris erővel tért vissza, hogy egyetlen év alatt átlagosan mintegy 20 százalékkal drágult az új lakások négyzetmétere. Az a kevés legalábbis, ami már a piacon van. A kormányzati intézkedések hatása ugyanis egyelőre csak a kereslet megugrásából és a fejlesztői kedv hirtelen élénküléséből látszik, a megvásárolható lakások számának növekedésében alig – noha tavaly Budapesten már 73 százalékkal nőtt a beadott építésiengedély-kérelmek száma.

Budapesten a lakóparkfejlesztések, a kisebb településeken a családi építkezések startolnak
Budapesten a lakóparkfejlesztések, a kisebb településeken a családi építkezések startolnak
Teknős Miklós / Népszabadság

A fővárosi újlakás-piacon a kínálati árak négyzetméterenként 600 ezer forint fölé ugrottak az idén, és a használt lakások piacán is folyamatos az emelkedés. Utóbbin már elérték a 2008-as szintet, és a trend még biztosan nem fog lassulni, ugyanis – mint azt Nagygyörgy Tibor, a Big­george Property vezérigazgatója a hétvégi Lakás 2016 kiállításról rendezett sajtótájékoztatón kifejtette: az utóbbi hét év mindegyikében 70-80 ezerrel kevesebb tranzakciót bonyolítottak le, mint 2008-ban, vagyis körülbelül 400 ezer vásárlást halasztottak el. Ennek ha nem is az egésze, csak nagy része megvalósul, az már önmagában fenntartja vagy tovább emeli a jelenlegi árszinteket. Árcsökkenést a szakember a következő időszakban csak rossz helyre tervezett soklakásos projektek eseté­ben tud elképzelni. További drágulás várható viszont ott, ahol szűkös a kínálat.

 

A fejlesztők többsége most keresi a telkeket, készítteti a terveket, közben egymást figyelik árgus szemekkel. Mint Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője elárulta, mindenki azt akarja tudni, hogy mit tervez a másik. Korántsem mindegy ugyanis, hogy mi, hol és mikor épül majd.

A vidéki kistelepülések lakáspiaca a magánerőből megvalósuló építkezések révén élénkülhet meg. Ezeken a helyeken a vállalkozói lakásépítéseknek nincs vagy csak minimális a szerepük. Érdekesség, hogy az építkezni szándékozók szinte mindegyike 26 millió forintos büdzsével számol, vagyis éppen annyival, amennyivel a szintén a kormányzati otthonteremtési program részeként meghirdetett áfacsökkentés maximális kedvezményét ki tudják használni.

Ami a csokot illeti, Tokodi Gábor, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese elképesztő lakossági lelkesedésről számolt be: több mint tízezer olyan potenciális ügyféllel állnak már kapcsolatban, aki a támogatás segítségével vásárolna, vagy építkezne.
Egyelőre azonban 2017-ben beköltözhető lakásokból is kevés van: az április elején megrendezett Construma kiállításon a lakáspiaci szekció­ba a beruházók egy része még szórólapokat sem igazán tudott vinni, sőt voltak, akik még az árazással sem voltak – vagy még most sincsenek – készen.

A felpörgött használtlakás-piac mellett az új építésűe­ké késve tud csak nagyobb fordulatszámra kapcsolni, és akkor sem biztos, hogy az igények kiszolgálásához szükséges lendülettel. A 2008-as válság után most újra rajtvonalhoz álló fejlesztő cégek ugyanis a kivitelező szakmunkások hiányával szembesültek. A lakásáfa-csökkentés hatása a többi között emiatt nem tud megjelenni az árakban: a szükséges kivitelezői kapacitás egynegyede ­hiányzik, a külföldre szegődött embereket pedig nem lesz olcsó visszacsábítani, és akár kormányzati beavatkozásra is szükség lehet. Enyhítheti ugyan a hiányt a kelet-európai kivitelező cégek megjelenése, a közfoglalkoztatottak növekvő létszáma viszont aligha. Ők az ingatlanpiaci szakértők szerint legfeljebb a segédmunkában jelenthetnek segítséget.

Mennyit kell dolgozni egy garzonért?

A 2000-es évek elején egy 30 négyzetméteres garzonlakás megvásárlásához több mint ötévnyi nettó átlagfizetésre volt szükség, míg 2008-ban, a válság előtti utolsó időszakban már csak 4,5 évig kellett spórolni. A krízis mélypontján, 2013-ban már 3,1 évnyi átlagkeresetből tulajdonosai lehettünk egy 30 négyzetméteres lakásnak. Jelenleg 3,5 évnyi nettó átlagbér szükséges az említett méretű lakás megvásárlásához.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.