A kilenc tanácstag közül egyedül Cinkotai János ellenezte következetesen az idei kamatvágásokat, azaz belső feszültségekről aligha beszélhetünk a monetáris tanács vonatkozásában. Cinkotai váltig állitja, hogy a csökkentgetéssel sokkal nagyon kockázatot vállalnak, mint amit nyerhetnek vele, ugyanis a fazonigazításként is felfogható, a ciklust kerek két évesre kihúzó utolsó lépések már alig kimutatható változást hoztak a kereskedelmi bankok hitelkínálatában, ám erről csütörtökön közöl friss adatokat az MNB.
A következő lépés már a kamatemelés lesz, ennek legkorábbi időpontját jövő év közepére teszik a hazai elemzők, attól függően, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mikor szánja végre el magát a 2008 december közepe óta 0,25 százalékon fixált dollárkamat emelésére. A foglalkoztatási mutatók vártnál gyorsabb ütemű javulása, az inflációs cél elérése és a gazdasági növekedés erősödése alapján Janet Yellen is rugalmasabb lehet a kérdésben, de a Fed-elnök múlt pénteki, a jegybankárok szokásos éves Jackson Hole-i konferenciáján mondott beszédével ismét elbizonytalanította a befektetőket.
A jövő év első felére előrehozott kamatemelés valószínűségét csökkentő nyilatkozat, a laza monetáris politika fenntartása viszont jól jöhet az MNB-nek. Az amerikai kamatemelés ugyanis gyors és intenzív forráskivonást indít majd el a feltörekvő piacokon, így a magyar eszközökre is magasabb kamatot iletve hozamot kell kínálni ahhoz, hogy kellően vonzóak maradjanak a befektetők szemében. Hasonló, de kisebb hatást indíthat el a pénzpiacokon az angol központi bank (BoE) kamatemelése is, amely a jövő év elején esedékes, s valószínűségét növeli, hogy júliusban már kapott is támogató szavazatot egy ilyen kezdeményezés.
Az Európai Központi Bank (EKB) ősszel indítja likviditásbővító-lazító programját, hogy egyenesbe hozza az euróövezet megtorpant gazdasági növekedését, ez is segítheti a magyar kamat szinten tartását, amire Matolcsy - a piacnak szóló üzenetében - 2015 végéig látott lehetőséget. Az elemzői konszenzus cáfolja a jegybankelnököt, e szerint akkor már 2,90 százalékon áll majd a magyar kamat.
Kiss Mónika, az Equilor elemzője szerint az amerikai bizonytalanságok és az euróövezetben várható monetáris lazítás egyaránt növeli az MNB mozgásterét. Rizikófaktorként említi, hogy a geopolitikai feszültségek fokozódása törékennyé teszi az országkockázati megítélést: egy újabb, a fejlődő piacokon végigsöprő válság kamatemelési hullámot indíthat el a régióban.
Ugyanígy kockázati tényező, hogy a fejlett piaci vállalati kötvények, ezen belül is a kockázatosabb szegmens piaca a túlérettség jeleit mutatja. Ezek a kötvények jelentenek alternatívát a kelet-európai államkötvényekkel szemben, tehát korrekció esetén közvetett hatással lehetnek a magyar hozamokra is.
Az MNB nem véletlenül elkötelezett amellett, hogy alacsony kamatszintet tartson: a devizahitelek kivezetése után a forinthitelek kamata a fontos, mind a kinnlevő állomány, mind a várhatóan felfutó hitelezés szempontjából. Ha nincs devizahiteles állomány, az EUR/HUF árfolyama is gyengébb lehet. A fő kérdés az, hogy milyen forintárfolyam mellett tartható fenn az államadósság csökkenő pályája – állapítja meg Kiss Mónika.