Magyarország megcsinálja, amit az offshore paradicsomok sem mernek
Két éve legálisan is lehet „strómankodni” itthon. Olyan garanciákat nyújtunk az anonimitás – igaz, részleges – megőrzésére, amelyeket sok offshore-állam sem tud.
Két éve él újra Magyarországon a bizalmi vagyonkezelő (trust) intézménye. A parlament részben a külföldön lévő vagyonok hazacsalogatására dolgozta ki azt a törvényes megoldást, amely révén a vagyonok, cégek, ingatlanok tulajdonosai a szélesebb nyilvánosság számára „láthatatlanná” válhatnak. Nem biztosítja azt, hogy az adóhivatal és más hatóságok előtt is rejtve lehet maradni, de a nyilvánosságtól megvéd.
Igény volt, amit onnan lehet tudni, hogy idehaza is népszerű az offshore. Csak olyan cégből 1432 van, amelynek tulajdonosa, a Seychelle-szigeteken van bejegyezve. Sokan még mindig biztonságosabbnak tartják, ha vagyonukat külföldön tartják. Még az óvatos becslések szerint is legalább ezermilliárd forint szunnyad külföldi számlákon.
Akik nem a magyar hatóságok, csak a nyilvánosság előtt szeretnének rejtve maradni, élhetnek a 2014-ben hatályba lépett új polgári törvénykönyv új lehetőségével. A konstrukció lényege, hogy a tulajdonos rábízza a vagyonát egy erre szakosodott cégre vagy személyre. Ők nem strómanok, hiszen a vagyonkezelővel szerződést kell kötni, a tulajdonosnak van lehetősége az ellenőrzésre, a vagyonkezelő felelősséggel tartozik a tevékenységéért, tehát például nem szerezheti meg magának a vagyont. A szerződésben rögzített napon vissza kell adnia.
Magyarországon 1949-ig létezett az ehhez hasonló hitbizomány, amelynek fő célja a nemesi vagyonok szétforgácsolódásának megakadályozása volt. Az egyik vagyonkezelésre szakosodott társaság, a Primus Trust igazgatósági tagja, Magyar Csaba szerint azt a formát Nyugaton nem csak az anonimitás iránti igény hívta életre. Lehet, hogy a családfő nem tudja eldönteni, a gyerekei közül kire hagyja a vagyont, mert egyikük sem érdeklődik az üzlet iránt. Maradnak az unokák, ám amíg felnőnek, a kezelő irányítja a vállalkozást. A családfő még azt is kikötheti: akkor örökölhetnek, ha elvégezték a megjelölt egyetemet. Császár Katalin ügyvéd egy tanulmányában egy másik példát említett: az intézmény révén a szülők biztosíthatják fogyatékos gyerekük jövőjét azzal, hogy a vagyonkezelő havi apanázst folyósít.
|
A bizalmi vagyonkezelés célja Nyugaton nem az anonimitás
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Idehaza az egyik lehetőség az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés, ez esetben engedélyt kell kérni a Magyar Nemzeti Banktól, szakembereket kell alkalmazni, 70 milliós biztosítékot és minimum 70 millió forint saját tőkét kell felmutatni. A vagyonkezelő cégeket az MNB felsorolja a honlapján, tehát bárki számára egyértelművé válik, mi az adott cég szerepe. Két év alatt mindössze három ilyen alakult, az MNB szerint további két engedélyezési eljárás van folyamatban. Ezek közül csak a már említett Primus Trust végez érdemi tevékenységet: kilenc cégben szereztek tulajdont.
A másik lehetőség a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő, ennek kulcsa egy a jegybanknak bemutatott szerződés. Onnantól a dolog teljesen anonim. A jegybank lapunkkal azt közölte, még azt sem hozhatják nyilvánosságra, hány szerződés született eddig. Legfeljebb a hatóságoknak biztosítanak betekintést. Persze ebben is van logika. Ha az ország egyik leggazdagabb embere akar megvenni egy milliárdos céget, megbízottjáról az eladók nem tudják, hogy sok pénze van, így nem verik fel az árat. Tehát kiváló lehetőség – akár politikusoknak –, hogy eltitkolhassák igazi vagyonuk méretét.
