Otthon maradók. Számos felmérés említi, hogy a kötelezően vasárnapra berendelt dolgozók gyakrabban betegednek meg és szétzilálódik a családi életük. Kérdés, kötelezhető-e valaki a vasárnapi munkára. – Amikor egy dolgozó elszegődik egy céghez, tudnia kell, mi van a munkaszerződésében. A vasárnapi munkában ma a 190 ezer bolti dolgozóból körülbelül 80 ezer lehet érintett – válaszolja Vámos, aki szerint a vasárnapi munkát elutasítók mehetnek olyan helyre dolgozni, amely zárva van a hét utolsó napján. Az üzletek nagyobbik része ilyen. Ahol viszont kötelező a vasárnapi műszak, ott nagyon kivételes, hogy valakinek megengedjék, hogy otthon maradjon.
Munkakörülmények. Kérdés, miért kell a kormánynak belefolyni ebbe. Hiszen a fizetésekről a cégek megállapodnak a szakszervezettel, és egyébként is: ha egy hálózatnál rossz a fizetés, onnan könnyen elpártolnak a dolgozók. A jelenlegi, súlyos emberhiányos helyzetben nem szabad szigorítani a munkaerőre vonatkozó szabályokat. A problémára nem a vasárnapi munkavégzés szabályozása, hanem inkább a járulékcsökkentés a megoldás, örvendetes, hogy erről immár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beszélt – mondta Vámos, aki szerint ugyanakkor nem lehet elvitatni, hogy a kormánynak feladata: ha szükséges, beleszóljon a cégek és a munkavállalók párbeszédébe.
Megoldás. A probléma Vámos szerint öt-tízéves távlatban oldható meg. – Olyan brutális a nyugati országok és Magyarország közötti bérkülönbség, hogy azt egyik pillanatról a másikra nem lehet a kinti országok munkaerő-elszívó hatását csökkenteni. Csak fokozatosan, hosszú távon lehet szintre hozni a béreket, különben a gazdasági növekedés kerül veszélybe – mondja a szakember.
Veszteség. Ha megnézzük a nagy láncok mérlegeit, azt lehet látni, hogy a nagy láncoknak nem volt a vasárnapi boltzárral közvetlenül összefüggő veszteségük. A vásárlók alkalmazkodtak és átrendeződött a forgalmuk. Ez viszont azt is jelentette, hogy a kisebb üzleteknek a vasárnapi bezárás semmi nyereséget nem hozott, miközben háromezer kisbolt tönkrement – állítja a főtitkár. Ráadásul a statisztikák szerint 2015 első negyedévéhez képest 2016 első negyedévére 15 ezerrel csökkent a foglalkoztattak száma a bolti kiskereskedelemben.
Béremelés. A munkaerőhiány miatt a cégek sorra emelik a béreket, egyesek szerint kilóg a lóláb, hiszen a korábbi veszteségek miatti panaszok ellenére most komoly, néhol két számjegyű béremelést vállalnak be annak érdekében, hogy feltöltsék a létszámot. Vámos szerint 2013-tól, amióta megindult az ágazat bővülése, a forgalomnövekedés és az ágazati bérnövekedés között 1-2 százalék az eltérés. Azaz: a kereskedelmi cégeknél a dolgozók a forgalomhoz hasonló nagyságú béremelést kaptak. A számok mögött nagyok a különbségek: a külföldi áruházláncok nagyobb mértékben emelték a fizetést. Sajnos a hazai cégeknél ugyanakkor az átlagnál alacsonyabbak a bérek.
Veszteségből nyereségbe. Miután a kormány előírta, hogy két év veszteség után a kiskereskedelmi cégeknek távozniuk kell a piacról, a korábban rendre veszteséges kiskereskedelmi cégek varázsütésre nyereségesek lettek. A vasárnapi boltzár előnye volt, hogy a láncok egy évig mentesültek a vasárnapi pótlék fizetésétől, ez javította a mérleget – hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint az is javította a cégek gazdálkodását, hogy Brüsszelben elmeszelték az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, amivel a magyar kormány a multikat akarta megleckéztetni. Vámos szerint, ha valaki ennek kapcsán adócsalásra gyanakszik, az jelentse be azt az adóhatóságnál.
