Magyarázkodással kezdődik a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye a harmadik negyedéves GDP-adat kapcsán. Ami érthető, hiszen a magyar gazdaság növekedése elmaradt a várt 2,5 százaléktól: csak 2,3 volt a növekedés az előző év azonos időszakával összevetve. Az előző negyedévvel összevetve csak félszázalékos volt a bővülés.
Az év eddigi mutatói félreérthetetlenül jelzik a tendenciát, hiszen az első három hónapban még 3,5 százalék, a második negyedévben pedig 2,7 százalék volt a fejlődés az előző év azonos időszakával összevetve. A szakértők nem lepődtek meg, a lassulás okát a mezőgazdaság teljesítményében jelölték meg – a havi termelési volumenek alapján –, valamint a visszaeső építőipart és a stagnáló ipart említették. Az elemzők kétségüket fejezték ki, hogy ilyen folyamatok mellett teljesülhet-e a teljes éves 3 százalékos bővülés. A szaktárca is a mezőgazdaságra, konkrétan az időjárásra vezeti vissza az alábbhagyó lendületet, hiszen az aszályos nyár miatti gyengébb a mezőgazdasági teljesítmény. Ha az ágazat hatását kiszűrjük, akkor a tárca számítása szerint 3 százalék körüli növekedés valósult volna meg.
 |
| Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Németh Dávid, a K & H Bank vezetője szerint bővebbet csak a részletes adatok közlése után tudhatunk, azokból ugyanis kiderül, mely iparágak hajtották a gazdaságot és melyek fékezték. Az elemzők szerint mindenesetre a belső fogyasztás serkentette a növekedést, a szolgáltató szektorok jól szerepeltek, a mezőgazdaság és az építőipar azonban gyengébben teljesíthetett. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azt emelte ki, hogy a mostani mérséklődés után van remény az utolsó negyedéves gyorsulásra. Az idei növekedési előrejelzésüket a beérkező részletes adatok függvényében 3,1 százalékról kis mértékben 3 százalék alá módosíthatják – fejtette ki. A Nemzetközi Valutaalap a magyar nemzetgazdaság növekedése tekintetében korábbi előrejelzését erősítette meg: jövőre a GDP 2,5 százalékos növekedésére számít, idén 3,0 százalékkal számol. Az év első három negyedévi növekedésének átlaga mindenesetre 2,8 százalék, több elemző ennyit jósolt egész évre. Vagyis, a mai adat fényében érdemi javulás szükséges ennek a tartásához, amely nem is esélytelen, feltéve, hogy az uniós támogatások felhasználása felpörög.
