galéria megtekintése

Új mutyit szolgál a hipermarketek elleni háború?

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 19. számában
jelent meg.


Batka Zoltán
Népszabadság

A kormány előbb veszteségessé tenné a diszkontokat és a hipermarketeket, majd a veszteségre hivatkozva becsukatná az áruházláncokat. Ez alól csak egy frissen alapított cég kapna felmentést, ám ilyenről a piacon még nem tudnak.

Kiszorításba fordult a kormány multiellenes harca: a hipermarketek – Tesco, Auchan, Spar –, illetve a diszkontok – Lidl, Aldi, Penny Market – immáron a megszűnéssel kell hogy szembenézzenek a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedden benyújtott törvényjavaslat nyomán. A másik lehetőség, hogy két-három százalékkal emelik az élelmiszeráraikat, amivel a jelenlegi versenyelőnyüknek inthetnek búcsút.

A korábban kiszivárgott kormányzati terveknek megfelelően a javaslat szerint az évi 50 milliárd forintot meghaladó árbevételű társaságok nem folytathatnak napi fogyasztásicikk-kiskereskedelmet, azaz le kell húzniuk a rolót, ha két egymást követ évben is veszteséggel zárnak. A feltehetőleg minden létező írott és íratlan versenyszabállyal szembemenő elképzelés indoklása az, hogy a nagy áruházláncok képesek veszteséges üzemeltetés mellett is alacsonyan tartani az árakat, így – a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint – kiszorítják a piacról a kis hazai boltokat.

Ez Varga Mihályék szerint azért problémás, mivel a nagy láncok „nem nagy foglalkoztatók” (a Tesco 22 ezer, míg például a Spar 13 ezer főt alkalmaz), „és a munkahelyteremtés inkább a kis- és középvállalkozásokhoz kötődik”. Túl azon, hogy a fenti megállapítások jó pár sebből véreznek (így például a független kisboltok pozícióját éppenséggel a hazai láncok is alaposan kikezdték), a javaslat arra sincs tekintettel, hogy egy cég esetleg a beruházásai, vagyis az új áruházak nyitása miatt veszteséges.

 
A Sparnál máris sikerült elérni, hogy lemondott a tervezett beruházásokról
A Sparnál máris sikerült elérni, hogy lemondott a tervezett beruházásokról
Teknős Miklós / Népszabadság

Bár jelenleg még akad nyereséges hipermarket- és diszkontlánc a piacon – így a Tesco egészen az idei évig hosszú éveken át nyereséges volt, hasonlóan a Lidl is –, azonban a jövő évtől ennek jó eséllyel vége, hacsak hozzá nem igazítják az áraikat a kisebb hazai kereskedők árszínvonalához. Kedden ugyanis az Országgyűlés elfogadta az adótörvények jövő évi módosítását, s annak részeként az élelmiszerlánc-felügyeleti díj radikális emelését.

A nagyvállalatoknak összességében 30 milliárd forintot kell befizetniük, ebből jóval több mint 12 milliárdot a Tescónak. Lapunk tavalyi adatok alapján végzett becslése szerint 15 milliárdot, úgy hírlik, hogy a cégnél az idei adatok alapján ennél kevesebbel számolnak. Fordított a helyzet a Sparnál, ahol a tavalyi adatok alapján 6,3 milliárdot számoltunk, a cég viszont tegnapi sajtótájékoztatóján nyolc-kilencmilliárdos adóteher-növekedésről beszélt.

Ami biztos: ilyen adótétellel a nemzetközi láncok szinte mind súlyosan veszteségessé válhatnak az elkövetkező évekre, ha nem emelnek árat. A most benyújtott javaslat ugyanakkor tartalmaz egy furcsa kivételt. Az újonnan alapított hipermarket- vagy diszkontlánc ugyanis négy évig mentesülne a nyereséges működés kötelezettsége alól. Ez annál is érdekesebb, mivel a piacon nincs ilyen cég, ám egyetlen szakmai forrásunk sem zárja ki, hogy ez nem változhat a jövőben.

A hírek szerint a kormányoldalhoz köthető üzletemberek látnak fantáziát a kiskereskedelemben, s a piacon terjengő pletykák szerint a törekvésüket Orbán Viktor miniszterelnök is támogatja, aki bizalmas körben korábban is többször felszólalt egy magyar hipermarket alapítása mellett. Hogy ebből mennyi a spekuláció, azt nehéz eldönteni, ám tény, hogy a most bejelentett törvénycsomag összességében alkalmas lehet arra, hogy egyik vagy másik multicég vezetőségét meggyőzze arról, ideje kivonulni a magyar piacról, ráadásul így az árat is hatékonyan le lehet szorítani.

Ugyanakkor az áruházláncok egyelőre a maradásról beszélnek, eddig egyedül a Spar állt ki a nyilvánosság elé azzal, hogy az új közteher miatt elhalasztja tervezett beruházásait. A kormány láthatóan arról igyekszik meggyőzni a külföldi áruházláncokat, hogy Magyarországon rázós ügymenetre és időnként kellemetlen meglepetésekre számíthatnak. Így az említetteken túl a kabinet – korábbi ígéretével ellentétben – továbbra is fenntartja a plázastopot, amellyel a német diszkontok hálózatépítését lassítja.

Ugyanakkor révbe érhet a KDNP elképzelése is a nagy áruházak vasárnapi bezárásáról, mivel a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság tárgykörbe vette a javaslatot, amelynek az is nyomatékot ad, hogy a kormány által favorizált hazai láncok – a CBA, a Coop és a Real – közösen kiálltak a vasárnapi zárva tartás mellett, ami már hathatós „érv” lehet a javaslatot 2011-ben még leszavazó Fidesznek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.