Lázár az unióval takarózik
Megkérdőjelezhető érvekkel indokolja a kormány, hogy az eddigi tervekkel ellentétben miért nem juthat a családoknak az energiafogyasztás csökkentésére szánt uniós támogatásokból. A fejlesztési tárca ma már nem gondolja, hogy 2020-ig százmilliárd jut erre a célra.
Nem téved az igazság mezejére Lázár János és az általa irányított Miniszterelnökség, amikor azt állítja: azért nem kap a jövőben a magyar lakosság a magánlakások energiafogyasztás-csökkentő felújítására uniós támogatást, mert azt Brüsszel nem engedi meg.
|
Szépül a panel
Kocsis Zoltán / Archív |
Egy az ügyre rálátó forrástól megtudtuk: az EU-tól kétségkívül hónapok óta várjuk a lakossági támogatások indításának végső engedélyét. Az elmúlt hónapok egyeztetései során Brüsszel elvetette azt az indítványunkat, hogy a lakosság csak vissza nem térítendő támogatást kapjon. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetékes államtitkára, Szabó Zsolt nyáron már célzott rá, hogy a visszafizetendő és az örökbe kapott támogatás aránya egyaránt 40 százalék körül alakulhat ötödnyi önrész mellett. Erre hivatkozva Lázár kijelentését még a múlt héten is többen hajlamosak voltak félreértésként értelmezni, mondván: amint megérkezik az unió végső pecsétje, kinyílhat a háztartásoknak szánt kassza. Lázárék e heti parlamenti válaszai azonban ezt cáfolni látszanak. Az Európai Bizottság illetékes regionális igazgatósága lapunknak nem kommentálta az ügyet.
A miniszter a Portfolio két héttel ezelőtti konferenciáján hosszú beszédbe rejtve közölte: a 2014–2020-as uniós költségvetés energiahatékonyság-növelést célzó támogatásait az állami intézményeken kezdik, így „uniós pénzből lakosságienergia-korszerűsítési program nem lesz”. Szerinte elvárható, hogy mindenki saját zsebből is költsön lakása fogyasztáscsökkentésére. Ez 180 fokos fordulat a kabinet eddigi ígéreteihez képest.
Az energiafogyasztás csökkentését az unió 2014–2020-as költségvetése terhére támogatja. A pénz megvan. A fejlesztési tárca már 2013 végén közölte, hogy az otthonok szigetelésére és fűtés-korszerűsítésre 2020-ig százmilliárd forintnyi uniós támogatást ad. Azóta a tervek megjárták az uniós bürokrácia grádicsait. Így Szabó Zsolt nyáron már azt közölte, hogy az egyenként tízmilliárdos uniós programok októberben az eddigi körökből kimaradt, hatvannál több lakásos társasházakkal indulnak. Egy másnapi rendezvényen a tárca energiaügyért felelős államtitkára, Aradszki András kérdésünkre kétségeit fejezte ki, hogy a kancelláriaminiszter valóban azt mondta volna, amit tolmácsoltunk.Mások is úgy ütötték el tudakozódásunkat, hogy nem hallották Lázárt. A tárca hivatalos megkeresésünkre nem reagált. A parlament hét eleji ülésén azonban Fónagy János, a minisztérium államtitkára az LMP és a Jobbik, Lázár János pedig az – őt emiatt lemondásra is felszólító – MSZP kérdésére immáron teljes összhangban úgy fogalmazott: az unió nem engedi a magáncélú felhasználást, így csak a köztulajdonú intézmények felújítása valósulhat meg.
Ez az érv nem felel meg a valóságnak – állítja Szalai Gabriella, az építőipari vállalkozásokat képviselő Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) Kft. programigazgatója. Igaz, az előző uniós költségvetésből tényleg nem juthatott a lakosság forrásokhoz, s most sincs lehetőség közvetlen támogatásukra. Ezt viszont kormányforrások Lázár bejelentése előtt lapunknak még áthidalhatónak nevezték, mondván, a társasház jogi személy, és a családi házak is tömörülhetnének hasonlóba. Ám Szalai Gabriella szavai szerint az unió ma már kifejezetten el várja, hogy az európai polgárok adójából közvetítőkön keresztül bár, de a magyar magánlakások fogyasztása csökkenjen. Közvetítőkre többek ama határozott brüsszeli kikötés miatt is van szükség, hogy a támogatások tartalmazzanak visszatérítendő részt is. Szerinte azonban ezt kiegészítheti a vissza nem térítendő támogatás, például különböző célok (mérhető fogyasztáscsökkenés, energiaaudit stb.) teljesítése fejében. Miközben a programigazgató a visszatérítendő összegen némi kamatot el tud képzelni, a kormány képviselői e tárgyban eddig kamatmentességre céloztak.
Töredékek
Miközben Magyarország 2020-ig 49 petajoule (PJ) energiamegtakarítást vállalt az EU felé, addig a közintézmények felújítása mindössze 1,6 PJ csökkenéssel kecsegtet – érzékelteti a kormánydöntés várható súlyos következményeit a Mehi.
