Lázár: Magyarország egy helyben toporog

Lázár odaszólt Tarlósnak: szerinte a fővárosi tömegközlekedés problémáira az elővárosi vasút fejlesztése lehet a megoldás. „Magyarországon az EU pénzéből hatalmas közlekedési infrastruktúra jött létre” – fogalmazott a miniszter. Szerinte ugyanakkor igen sok a párhuzamosság – egyszerre történt például a Székesfehérvár–Budapest autópálya és vasútvonal fejlesztése. Hogyan lehet ezeket fenntartani? – tette fel a kérdést Lázár.

Szerinte egyértelműen a kötött pálya, azaz a vasút jelenti a jövőt. „Olyan osztrák, német mintát kell követni, ahol az autóbusznak a szerepe a vasút kiszolgálása. Ha ezt Magyarország meglépi, jobb lesz a közlekedése. Ez versenyképességi kérdés nálunk” – mondta Lázár.

Magyarország egy helyben toporog

A magyar versenyképesség Lengyelországhoz, Csehországhoz, Szlovákiához képest nem nőtt – nevezte meg az utóbbi időszak legnagyobb tanulságát Lázár. Ennek szerinte strukturális okai vannak. Úgy vélte: a közelgő választások ellenére is a kormány legfontosabb feladata, hogy mi lehet annak az oka, hogy Magyarország nem növelte a versenyképességét, és milyen lépésekre van szükség?

Lázár mondandóját arra hegyezte ki, hogy mi lesz a magyar növekedéssel 2020 után, amikor már nem lesz EU-támogatás? Ahogy azt is figyelembe kell venni, hogy arra sem lehet számítani, hogy az elkövetkező években az európai piac növekedésnek indulna.

Lázár szerint a kormány számára nem a következő két év, hanem a 2020 utáni időszak a kihívás. Lázár szerint esélyes, hogy a magyar államadósságot levigyék akár hetven százalékra is, ám ez kétszázalékos növekedés alatt nehezen finanszírozható.

Túlburjánzó, drága magyar állam

A magyar állam háromszor annyit költ magára, mint az EU átlaga. Ma Magyarországon a 4,3 millió munkavállalóból egymilliónak az állam ad fizetést, akik vagy közalkalmazottak, vagy köztisztviselők. Lázár szerint nemzetközi példák szerint háromszázezerrel kevesebbnek elégnek kellene lennie. „Abban egészen biztos vagyok, hogy a következő öt évben le kell építeni a bürokráciát és a közszférából élők arányát.”

Lázár szerint az közszférában az élőmunka kiváltása a digitalizációval oldható meg, ami szintén nem egyszerű kérdés. „Ha azt kérdezi meg a vállalkozó, hogy a magyar állam mit tud elektronikusan elintézni, a válasz: semmit.”

„Nálunk egy vállalkozásnak 277 órát kell ahhoz eltölteni, hogy a magyar adóbürokráciának meg tudjon felelni” – példálózott Lázár. Szerinte az adószabályok átláthatóvá tétele, új adózási eljárás az állam számára komoly kihívás, ám úgy vélte, hogy „a háttérintézmények megszüntetése ebbe a célba kíván mutatni”.

Nesze neked, Balog Zoltán: finn modell az oktatásban

A másik fejlesztendő terület az oktatás, egészségügy átalakítása. Lázár szerint egyértelmű, hogy az egészségügyre fordított kiadásokat növelni kell, az oktatásra fordított kiadások újraosztását.

„Azon kormánytag vagyok, aki ha hall egy rossz hírt, akkor nem a hírhozó fejét próbálom levágni” – élcelődött Lázár vélhetőleg Balog Zoltán rovására az oktatás kapcsán. „2004 óta folyamatosan romlik a magyar oktatás színvonala. Folyamatosan zuhan a magyar oktatás színvonala. A kompetenciamérések elválaszthatatlanok a magyar oktatás helyzetéből, ezért fontos a vita, hogy ki tartja fenn az iskolát, ám a legfontosabb vita, hogy mit tanítunk?

„Ha nem történik német vagy finn oktatási modellváltás (nem a formáról van szó, hanem tartalmilag – szúrta közbe sietve Lázár), akkor nem lesz versenyképesebb a magyar állam.”