galéria megtekintése

Lakáslottó kérdőjelekkel

Lázasan próbálják értelmezni az ingatlanpiaci szereplők a nemzeti ­otthonteremtési közösségek (nok) ala­pí­tá­sá­ról szóló szabályozást.

A lakáslottóként is emlegetett közösségekben a tagok befizetéseikkel kamatmentes kölcsönt nyújtanak sorsolás vagy licit útján kiválasztott, új lakásra vágyó társuknak. Legfeljebb 15 év alatt mindenki új otthonhoz jut.

Mint arra az MSZP felhívta a figyelmet, úgy tűnik, mindössze két cég teljesíti a szervezéshez szükséges feltételeket: mindkettő Nyéki Zoltán vállalkozó nevéhez köthető: a Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt.

Pedig más érdeklődők is akadnának. Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum franchise hálózatát is működtető Biggeorge Holding vezérigazgatója lapunknak azt mondta, tevékenységi körükhöz jól illeszkedne a nok szervezése, ezért elgondolkodtak egy közösség indításán.

 

– Az elfogadott jogszabályt elolvasva azonban úgy látjuk, hogy a Carionon kívül más nem fog tudni megfelelni az állami támogatás feltételeinek. Megfontolásra javasolnánk a szervezőkre vonatkozó feltételek bővítését – tette hozzá Nagygyörgy.
Emellett a jogszabály számos pontja nem egyértelmű. – Nem világos például, hogy a vállalt befizetések mellett milyen gyakran és mekkora összegű szervezési díjat szednek majd a nokok, és hogy ennek mértékét ki határozza meg. A jelenlegi ingatlanpiaci áremelkedést figyelembe véve az, aki most 15 millió forintos lakásra kezd gyűjteni nokosként, tíz év múlva esetleg ­azzal szembesülhet, hogy ezért az összegért egy garázst sem tud venni – mondta a Népszabadságnak Beák Attila, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnökségi tagja.

Nem derül ki a később miniszteri rendelettel pontosítandó jogszabályból az sem, maguk a nokok építik-e majd a lakásokat, vásárolják azokat, vagy vállalkozót bíznak meg az építéssel. ­Jelentős kockázatokat hordoz az is, hogy a nokos befizetésekre nem vonatkozik majd az Országos Betétbiztosí­tási Alap kártalanítási kötelezettsége, a megtakarításhoz csak a közösség ­megszűnte után lehet hozzáférni, és a tagok nem tudhatják, mikor jutnak ingatlanhoz: már a csatlakozást követő évben, vagy csak 15 év múlva? Éppen ezért Beák Attila úgy véli, a nok azoknak lehet vonzó, akiknek nem számít az időfaktor – azaz az új konstrukció pont a családalapítás előtt állóknak vagy a kisgyermekeseknek hátrányos.

Nokkal jobban húzhat a malter is
Nokkal jobban húzhat a malter is
Földi Imre / Népszabadság

Megkerestük az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesületet is a nok várható hatásaival kapcsolatban. A szervezet elnöke, Takács Ernő elmondta: nem ismerték a törvénytervezetet, szakmai egyeztetésről sincs tudomásuk, ezért jelenleg is dolgoznak azon, hogy kialakítsák szakmai álláspontjukat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető