– Az elfogadott jogszabályt elolvasva azonban úgy látjuk, hogy a Carionon kívül más nem fog tudni megfelelni az állami támogatás feltételeinek. Megfontolásra javasolnánk a szervezőkre vonatkozó feltételek bővítését – tette hozzá Nagygyörgy.
Emellett a jogszabály számos pontja nem egyértelmű. – Nem világos például, hogy a vállalt befizetések mellett milyen gyakran és mekkora összegű szervezési díjat szednek majd a nokok, és hogy ennek mértékét ki határozza meg. A jelenlegi ingatlanpiaci áremelkedést figyelembe véve az, aki most 15 millió forintos lakásra kezd gyűjteni nokosként, tíz év múlva esetleg azzal szembesülhet, hogy ezért az összegért egy garázst sem tud venni – mondta a Népszabadságnak Beák Attila, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) elnökségi tagja.
Nem derül ki a később miniszteri rendelettel pontosítandó jogszabályból az sem, maguk a nokok építik-e majd a lakásokat, vásárolják azokat, vagy vállalkozót bíznak meg az építéssel. Jelentős kockázatokat hordoz az is, hogy a nokos befizetésekre nem vonatkozik majd az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanítási kötelezettsége, a megtakarításhoz csak a közösség megszűnte után lehet hozzáférni, és a tagok nem tudhatják, mikor jutnak ingatlanhoz: már a csatlakozást követő évben, vagy csak 15 év múlva? Éppen ezért Beák Attila úgy véli, a nok azoknak lehet vonzó, akiknek nem számít az időfaktor – azaz az új konstrukció pont a családalapítás előtt állóknak vagy a kisgyermekeseknek hátrányos.
|
Nokkal jobban húzhat a malter is
Földi Imre / Népszabadság |
Megkerestük az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesületet is a nok várható hatásaival kapcsolatban. A szervezet elnöke, Takács Ernő elmondta: nem ismerték a törvénytervezetet, szakmai egyeztetésről sincs tudomásuk, ezért jelenleg is dolgoznak azon, hogy kialakítsák szakmai álláspontjukat.
