Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint nem alaptalan a reménykedés. A szervezet saját, korábbi felmérésein alapuló becslése szerint az említett áfacsökkentés, kiegészülve a hétfőn a parlamentnek ugyancsak benyújtott építésügyi adminisztrációs egyszerűsítésekkel, már hozhat érdemi növekedést az ágazatban. Ehhez hozzátartozik, hogy a válság előtti években 30-35 ezer volt ugyanez a szám, míg a lakásállomány folyamatos megújulásához szükséges szintet évi 40 ezer új lakásban látja a szakma. E szerint pedig bőven van hova fejlődni még úgy is, ha a módosítás beváltja a reményeket.
A változtatásokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is pozitívnak értékelte, és arra is kitért, erre miért lehetett szüksége a kormánynak. Ehhez elég ránézni a beruházások elmúlt időben tapasztalt alakulására. Utóbbi fejlődéséből sajnos az építőipar lakossági ága szinte teljesen hiányzott, és ennek orvoslása különösen fontos lehet – fogalmazott. Az látszik ugyanis, hogy az uniós pénzek kifutása miatt kiesik az állami megrendelések egy része, amit ezzel az intézkedéssel igyekszik ellensúlyozni a kabinet. Megjegyezte, a drasztikus csökkentéssel a kormánynak az a szándéka, hogy ezzel egy ingerküszöböt áttörjön, s minél többeket gondolkoztasson el arról, hogy a piacra lépjen akár építői, akár vásárlói oldalon.
Bár az általunk megkérdezettek körében egyöntetű volt az a vélemény, hogy valóban hozhat élénkülést az áfacsökkentés, s ez úgy kellett a piacnak, mint egy falat kenyér, ám többen is megjegyezték: azért
senki ne rohanjon január után alacsony ötszázalékos áfa mellett értékesített tégláért, cserépért vagy ablakokért a forgalmazókhoz.
Koji László ugyanis rámutatott a parlament elé került csomag ide vonatkozó fontos pontjára. Az 5 százalékos kedvezményes adómértéket csak 2016 és 2019 között lehet alkalmazni. (Ezt követően hatályát veszti az intézkedés.)
 |
Az a kérdés, mennyire indulnak be
Reviczky Zsolt |
Ráadásul a határozott időszakon túl van egy másik lényeges kitétel, méghozzá az, hogy ez csak új szociálpolitikai célú lakóingatlanra érvényesíthető. A jogszabály melléklete szerint ez alatt a társasházakban a 150 négyzetméternél, családi házak esetében pedig a 300 négyzetméternél kisebb összes hasznos alapterületű ingatlanokat értik. (A módosítás alá esik minden olyan projekt, amelynek használatba vételi engedélyét 2016 januárját követően állítják ki, de azok a még eladatlan lakások is, amelyek átadása kevesebb mint két éve történt.) Ezekre a pontokra és kitételekre az uniós szabályozás miatt van szükség, a kedvezményes áfás manővert így tudta megfelelő módon megoldani a kabinet – magyarázta a szervezet elnöke.
Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy például felújítás esetében, amennyiben a tulajdonos maga kezd bele a beruházásba, a megvásárolandó alapanyagokat ezek után is csak 27 százalékos áfa mellett szerezheti be. Ez így lesz akkor is, ha egy vállalkozót bízna meg a munkával, miután az ingatlan nem új.
Az 5 százalékos lehetőség tehát
kizárólag új lakásokra él
– hangsúlyozta. Az építőiparban működő fordított áfás „rend” miatt pedig mindez a gyakorlatban azt jelenti: ha egy építeni vágyó tulajdonos egy társaságot felkér a háza kivitelezésére, akkor ők az alapanyagokat áfa nélkül szerzik be, míg az eladásnál a számlán a nettó árra már nem az eddigi 27 százalékos, hanem januártól az 5 százalékos teher rakódik rá.
Jelezte azt is, hogy a négyzetméterárak vélhetően csökkennek majd a változások hatálybalépése után, de biztosan nem jelenik meg az árakban az áfacsökkentés teljes mértéke. Utóbbi bizonyosan eloszlik majd a megrendelő, a kivitelező és az értékesítő „háromszögben”.
Hozzátette: ezzel a módosítással ráadásul csak a lakáspiac egyik, bár nagyon fontos, de mégiscsak kisebb jelentőségű támaszát teremtették meg. Az áfakérdésnél is nagyobb hiányosságot, a költözni vágyók forrásproblémáit még mindig nem sikerült megoldani. Szavai szerint a bankok „bármit is mondanak”, a vágyottnál jóval magasabb teljes hiteldíj mutató (thm) mellett biztosítanak kölcsönt az építtetőknek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság 3-4 százalékos thm melletti, forintalapú hitelekre vágyna, s ez késztetné „cselekvésre”. Hogy egy valódi lakásépítési boom megtörténjen, ahhoz ez utóbbira is szükség van – jelentette ki Koji László.
