Lakás nehezen lesz a nokból, de valaki kaszál
Alig egy nap alatt létrejött a nemzeti otthonteremtési közösségek alapításához szükséges jogszabályi háttér. Az angolszász mintára épülő modellben az emberek egymásnak nyújtanak jelzáloghitelt, de legalább nem fog sokba kerülni az államnak.
Egy nappal a benyújtását követően megszavazta az Országgyűlés azt a Rogán Antal jegyezte törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozását. A nok a tervek szerint a lakásáfa csökkentése és a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) mellett a kormány otthonteremtési programjának újabb pillére lesz.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Kérdés, mekkora lesz ez a pillér. Lapunk számítása szerint inkább gipszkartonból eszkábált áloszlop (pszeudoperipterosz) lehet a nok. Ha az állami támogatás maximalizálásából indulunk ki, leginkább az éri meg a tagoknak, ha havi 75 ezer forintot fizetnek be, ennek 30 százaléka épp 25 ezer forint. Ez nagyjából megfelel egy tipikus lakáshitel-törlesztőnek is. Ebből azonban tíz év alatt – ötszázalékos állampapírhozammal számolva – 12,5, míg 15 év alatt 21,6 millió forint jön össze. Ebből viszont már a jelenlegi ingatlanpiaci árakat figyelembe véve sem egykönnyen lesz új lakás – vagy kell önerő, vagy csak az átlagosnál jóval nagyobb kompromisszumokkal lehetséges a vétel.
A nok maga sem szaggatja majd szét a költségvetést. Egy nok 120 taggal a maximális kedvezmény mellett évi 36 millió forint állami kiadást jelent. Ennek alapján tíz nok 360 millió, száz nok 3,6 milliárd forint költségvetési kiadást jelent. Mivel ebbe már legalább 12 ezer ember tartozna, sokkal több nok alapítása nem valószínű. A száz nok még teljes működése alatt sem generálna büdzsét kiakasztó költséget: tíz év alatt 36, 15 év alatt 54 milliárd forint kiadást jelentene.
Bár a híradások egy része felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyasztói csoportok nyílt szervezését 2012-ben egy jogszabály megtiltotta, és a nokot szervező cégekre vonatkozó egyik előírás éppen az, hogy a zrt.-ként működő társaság az elmúlt két évben folyamatosan teljesítette a fogyasztói csoportokkal kapcsolatban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét, a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint korántsem egyértelmű, hogy a törvény szövege a rossz emlékű vásárlói klubokat élesztené újra.
Cégekre írták?
Az MSZP csütörtökön arra hívta fel a figyelmet: véleményük szerint a nok-javaslat nem a családokat, hanem egyetlen embert, Nyéki Zoltán vállalkozót és annak két cégét – a Carion Zrt.-t és a Poligrupo Hungária Zrt.-t – támogatja. Összesen hét olyan cég van, amely korábban fogyasztási közösségeket tartott fent és adatokat is szolgáltatott azokról, de ezek közül csak az említett kettő értékesített több mint ezer lakást – hívták fel a figyelmet.
Az a közösségi finanszírozási modell, amit a nokkal bevezetnének, működőképes, számos nyugat-európai országban megvan: az emberek lényegében egymásnak nyújtanak jelzáloghitelt, ami így olcsóbb, és az alapkamat-ingadozásnak kevésbé kitett, mint a hagyományos banki hitelek. Az Egyesült Királyságban az öt legnagyobb building society vagyona (mintegy 250 milliárd angol font) vetekszik a Lloyds bankéval.
Ez a fajta finanszírozás az építőipar élénkítésére, a devizasokk miatt elszállt fogyasztói bizalom visszaépítésére jó, de korántsem hoz majd azonnali és drasztikus változásokat a lakáspiacon.
Nokos kisokos
- Rendszeres befizetést kell vállalniuk a tagoknak, cserébe az állam támogatást ad;
- a támogatás mértéke a befizetés 30 százaléka, legfeljebb havi 25, évi 300 ezer forint;
- csak új ingatlan vásárlására fordítható;
- az új ingatlan értéke 10 és 40 millió forint között lehet;
- a nokot működtető szervező megveheti vagy beszámíthatja a tag már meglévő lakását;
- a tagokat – legalább 120-at – nyilvános felhíváson toborozzák;
- 10-15 évre jön létre;
- a befizetésekre az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki.
