galéria megtekintése

Újratervezés a menzákon

2 komment


Varga G. Gábor

Még a közétkeztetésben részt vevő cégek sem látják tisztán, mivel jár majd a kormányzat központosítási törekvése. Meglepő módon azonban a lapunk által megkérdezett piaci szereplők nincsenek kétségbeesve. Bár az ellenzék máris menzamutyit kiált, a szakmabeliek szerint az intézkedés javíthat is a jelenlegi helyzeten – már amennyiben a racionalitás talaján marad.

Menzamutyi – ez volt az ellenzék által legtöbbet használt kifejezés annak kapcsán, hogy tegnap a Magyar Idők megírta:

a kormány állami kézbe venné a közétkeztetést, ennek eredményeképp pedig csökkenhetnek az árak. A lap információi szerint már tárgyaltak is arról a javaslatról, ami elvonná az önkormányzatoktól a közétkeztetés felügyeletét. Az, hogy valóban van ilyen jellegű kormányzati szándék, a Magyar Idők témaválasztásán túl abból is következik, hogy Lázár János már februárban beszélt a nyilvánosság előtt erről az elképzelésről – igaz, egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. Akkor azt mondta, hogy ha jól szervezik meg a szolgáltatást, akár csökkenhetnek is az árak, hiszen a közétkeztetésben jelenleg részt vevő magáncégek főképp a profit megszerzésében érdekeltek. A 19 céget képviselő Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) mindezt mégsem úgy értelmezi, hogy az állam szakít a piacon jelenleg működő vállalkozásokkal, és más szereplőket bíz meg.

– A központosítás következtében a korábbi és a jelenlegi helyzethez képest is tisztulhatnak a viszonyok – mondta lapunknak Kovács Gergely, az MKSZ képviselője.

 

A kormány már korábban döntött a bölcsődés és óvodás gyermekek ingyenes étkeztetéséről, januártól pedig a nyári vakáció mellett már minden iskolai szünidőben térítésmentesen biztosítják az egyszeri meleg ételt a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek részére, akkor is, ha még nem íratták be az intézménybe. Annak érdekében pedig, hogy jobb minőségű étel kerüljön a kicsik elé, 430-ról 570 forintra emelték az egy napra jutó finanszírozási költséget.

Korábban egy ajánlás szabályozta a közétkeztetés minőségét, amelynek betartását senki sem ellenőrizte, majd egy minisztériumi rendelet volt hivatott ellátni ugyanezt a feladatot, mindez nem teremtett rendezett állapotokat. Sok helyütt problémás volt a finanszírozás, így fordulhatott elő, hogy a kötelezően előírt tejtermék – például joghurt – egy csapásra vajas kenyérre pakolt répává változott. Az előírások ellenére pedig továbbra is igen változó volt, hol mennyit tudnak költeni az egyes étkezésekre. A költség például az ebédek esetében 220-620 forint között mozgott – nem nehéz elképzelni, ez mekkora különbséget jelent az egyes készételek esetében.

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság

Az MKSZ-nél úgy vélik, éppen a színvonal érdekében volna szükség arra, hogy egységes feltételrendszer mellett működjön a szolgáltatás az országban, mint ahogy az is, hogy az előírások teljesítéséhez elégséges napi költséget határozzanak meg.

Névtelenséget kérő piaci forrásaink ugyanakkor figyelmeztetnek: ha a kormány rosszul szervezi meg a központosítást, komoly működési zavarok jelentkezhetnek. A hatás hasonló lehet ahhoz, amit a Klik működésképtelensége okozott az oktatásban.

Másfél millió éhes száj naponta

A közétkeztetéshez tartozik minden olyan rendszeres étkezést biztosító, szervezett közösségi ellátás, amely oktatási intézményekben, állami és önkormányzati finanszírozású nyári táborokban, az egészségügyben és a gyermekjóléti alapellátásban működik. Ezek az intézmények mintegy másfél millió ember napi étkeztetését biztosítják. Becslések szerint a néhány nagyobb cég mellett sok száz kisebb vállalkozás vesz részt az ételek előállításában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.