Forintgyengülést hoz a jegybank legújabb programja

Az MNB 2014-ben hirdette meg úgynevezett önfinanszírozási programját, amelynek célja, hogy emelkedjen a magyarországi bankok forintállampapír-állománya, s így csökkenjen a devizaadósság aránya és ezzel az ország sérülékenysége a külső hatásokkal szemben. A jegybank tavaly a program keretében egyebek mellett az addigi kéthetes kötvényt az említett kéthetes betétté alakította át. Az akkor kiszoruló összegek egy része állampapírba ment: a bankok kezében lévő forintkötvények értéke 2014-ben és 2015 első negyedévében összesen több mint 900 milliárd forinttal emelkedett. (Az MNB eredetileg 600 milliárdos bővülést várt.) Az államadósságon belül a devizaadósság aránya pedig egy év alatt 42-ről 34 százalékra csökkent. A jegybank most arra számít, hogy a program folytatásával ez az arány 30 százalék alá csökkenhet – mondta el Palotai Dániel monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgató.

Az uniós források beáramlása és az MNB vállalati hitelezést ösztönző programja hatásaként évről évre jelentős likviditási többlet keletkezik a bankoknál, amelyek – mivel azt a gazdaság nem, vagy nem ilyen ütemben tudja felszívni – elhelyezik azt a jegybanknál. Az erre fizetett kamat azonban sokba kerül az MNB-nek, amelynek ráadásul most nincs is szüksége ennyi forrásra. Ezt az állományt azonban nem lehet „csak úgy” ráborítani a piacra, így az MNB minden szempontból akkor jár el a leghelyesebben, ha ezeket a pénzeket igyekszik átcsatornázni az államadósság finanszírozásába, ezzel hozzá járulva a külső sérülékenység csökkentéséhez – magyarázta Nagy Márton. A pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgató szerint a bankok hitelezési aktivitására a program nincs hatással: ezeket a pénzeket eddig az MNB-nél betétben, ezentúl – legalábbis részben – állampapírban tartják a hitelintézetek.

A jegybanki program hatása a mindennapokban leginkább közvetve, a forintárfolyam alakulásán keresztül érezhető. Elemzők szerint a banki források kiáramlása a kéthetes betétből átmenetileg a magyar fizetőeszköz gyengülésével jár – valószínűleg ezt a hatást kezdte el beárazni a piac kedden, amikor az MNB bejelentését követően azonnal esésbe váltott a forint az euróval szemben, és a reggeli 308-cal szemben este már 311 forintot kértek az uniós devizáért a bankközi piacon. Hosszabb távon, Magyarország külső sérülékenységének csökkenése révén azonban a program hozzájárulhat a forint erősödéséhez.