Kátyúcsapdában vergődik Magyarország, még évtizedekig csak kerülgethetjük őket
Pest megye megelőzte Borsodot a katasztrofális utak toplistájának élén. A közlekedésre már-már alkalmatlan utakból viszont 2015-ben országosan kevesebbet, a minőségi burkolatokból többet írtak össze. Az áttörés azonban várat magára, a fejlődés olyan lassú, hogy ha így megy tovább, az autósok még évtizedekig a kátyúkat kerülgetik majd.
Bruttó 7900 milliárd forintra taksálta tavaly év végén a 31,8 ezer kilométeres állami kezelésű közúthálózat értékét a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK). Mindezt úgy, hogy a Magyar Közút Nonprofit (MK) Zrt. kezelésében lévő infrastruktúra állapota évtizedek óta komoly kívánnivalót hagy maga után. Akkorát, hogy szinte nincs műszaki értékelési szempont, amire az ötpontos, jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő, illetve rossz osztályzatokat alkalmazó rendszerben, a nemzet útjai valamirevaló bizonyítványt kaphatnának.
|
Több mint 15 ezer kilométer út szinte alkalmatlan a biztonságos közlekedésre
Láng Róbert |
Dicsekvésre az MK 2015 decemberében lezárt adatai nem adnak okot. Még akkor sem, ha mondjuk a burkolatok általános állapota tavaly statisztikailag javulást mutatott. Míg 2014-ben a biztonságos közlekedésre szinte alkalmatlan, rossz minősítésű utak együttes hossza meghaladta a 16 ezer kilométert, vagyis a teljes hálózat 51 százalékát, addig 2015-ben az útellenőrök már „csak" 15,3 ezer kilométeren, 49,3 százaléknyi úton adták a legrosszabb értékelést. Makulátlanul jó burkolatállapotú útból ugyanakkor a 2014 végi, mintegy 2860 kilométer után tavaly decemberben 3165 kilométert jegyeztek. Vagyis a jó burkolatok aránya 9,2 százalékról 10,2 százalékra nőtt.
A két véglet között, a megfelelő burkolatú utak hossza 1991 kilométerről 1945 kilométerre zsugorodott, a tűrhetőeké 6376 kilométerről 6829 kilométerre nyújtózott egy év alatt. Igaz, a hivatalos értékelés szerint nem megfelelő állapotú burkolatok együttes hossza is növekedett – a 2014. decemberi 3687 kilométer helyett már 3735 kilométert jegyeztek fel az MK-nál.
A legtöbb rossz burkolatú úttal 2014-ben még Borsod-Abaúj-Zemplén megye dicsekedhetett. A katasztrofális utak hossza a megyében mintegy 1470 kilométer volt. Tavaly azonban Pest megye beelőzött. A rossz burkolatállapotú utak hossza a fővárost körülölelő megyében 2015 végére meghaladta az 1322 kilométert. Ami úgy tíz kilométerrel több, mint az előző évi kétes értékű elsőséget biztosító úthosszból 158 kilométert lefaragó Borsod aktuális eredménye volt. A legtöbb jó burkolatállapotú úttal, összesen 369 kilométerrel, másfél éve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dicsekedhetett. És elsőségét tavaly sem vesztette el, noha a megye kiváló minősítésű útjai már csak 340 kilométert tettek ki.
Bármilyen is az egyébként értékes országos közúthálózat, a stadionokat építő kormánynak elődeinél érdemben nincs több pénze az utakra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlése szerint az idei költségvetésben 60 milliárd forintot különítettek el az országos közutak üzemeltetési és fenntartási feladataira, majd a kormány egy bruttó 69 milliárd forintos komplex útfelújítási program megindításáról döntött. És hírül adták azt is, hogy 2017-ben 73, 2018-ban 80, 2019-ben 88, 2020-ban 98 milliárd forintot szánnak az utak állapotának jobbítására. Vagyis éves átlagban a teljes hálózat értékének összesen két százaléka lehet az állami ráfordítás.
Lehet vitatkozni, mindez sok vagy kevés. Érdemes azonban tudni, hogy az NFM szerint a betervezett keretből évente nagyjából 1200 kilométer utat tehetne rendbe az állami közútkezelő. Vagyis ebben a tempóban a 2015 végén javításra szoruló utak felújítása úgy 16 évig tarthatna. Igaz, közben a most még elfogadható állapotú utakra nem sok jutna. Ha pedig így lesz, másfél évtized elteltével az autósok éppen annyi kátyú miatt bosszankodnak majd, mint napjainkban.
Vályúk, keréknyomok, benyomódások
Az autósok okkal panaszkodnak az utak egyenetlenségére is. Ebből a szempontból tavalyelőtt több mint 7730 kilométer, a teljes hálózat negyede kapott egyértelműen rossz osztályzatot. Tavaly decemberben ugyanakkor már 7847 kilométer bukott meg az ellenőrzésen, ami még mindig az állami utak több mint 25 százaléka. Az egyenletesnek mondható „suhanás” élményét 2014-ben 9966 kilométeren élvezhették a közlekedők, tavaly viszont már csak 9914 kilométer felelt meg egyértelműen a burkolategyenletességi méréseken. Elfogadható képet talán csak a nyomvályúvizsgálatok eredményei mutatnak. Tavaly viszont már „csak” 962 kilométer balesetveszélyes nyomvályút írtak össze országszerte.
