Jól fogyott a drága benzin is
A közvélekedéssel ellentétben az üzemanyagok forgalmára nem azok ára van a legnagyobb hatással, a keresletet sokkal inkább befolyásolja gazdaság lendülete. Összevetettük az üzemanyagok árának és forgalmának alakulását az elmúlt húsz évből, tankönyvgyilkos ábra lett a végeredmény.
 |
Akkor sem kell több, ha olcsó
Koncz György / Népszabadság |
Két harapófogó, az egyik nyitva, a másik szinte zárva – némi fantáziával ehhez a képhez hasonlítható leginkább a benzin és a gázolaj elmúlt húsz évének hazai árát, illetve a nagy kútláncoknál mért forgalmát összevető két ábránk, amelynek ívei jószerével az összes kincstári magyarázatot cáfolják. A legnépszerűbb vélekedés, hogy az üzemanyagok iránti kereslet elsősorban a tarifáktól függ. Sokan a mostani forgalomugrást is a rég nem látott áreséssel magyarázzák.
E felfogásnak a két üzemanyagfajta elmúlt húsz éve vaskosan ellentmond. Az árral ugyanis több mint egy évtizeden át együtt nőtt a kereslet. 1996 és 2009 között a nagy hazai kútcégek adatait mérő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) keresletbővülési adata lényegében együtt halad a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) kapott áremelkedési ütemmel. 2000 környékén a benzin, 2006–2008-ban pedig a gázolaj ára ugyan mérséklődött, de ez se változtatott a kereslet alakulásán. 2007-ben viszont úgy fordult csökkenésbe a benzin iránti kereslet, hogy az ár előbb nőtt, majd csökkent.
2009-től mindkét terméknél új időszámítás kezdődött – innen indulnak a harapófogófejek. 2012-ig vágtató drágulás vette kezdetét, amire a kereslet is zuhanásnak indult. Itt már felsejlik összefüggés az ár és a kereslet között. Igaz, a magánszemélyek által preferált benzin eseté-ben jóval nagyobb az esés, mint az inkább a fuvarozók hangulatát befolyásoló gázolajnál. A 2013 óta tartó töretlen árzuhanás csak a gázolajnál hozott komoly forgalomnövekedést. A benzinkeresleti ív vége ellenben szinte vízszintes maradt, a lakosság egyelőre nem rohan tankolni.
A gazdasági teljesítményt mutató GDP alakulása és az üzemanyag-forgalom között szorosabb összefüggés látható. Igaz, a kereslet komótos emelkedése közepette a GDP 1996 és 2000 között alig, ezután 2007-ig viszont kiugróan bővült. A 2008-as GDP-törésre és az azt követő hullámzásra az üzemanyagpiac lassú lemorzsolódással reagált, és a 2012 óta tartó bővüléssel is tartja a lépést.
A folyamatok egymásra ható áttételes mozgatórugóit szinte lehetetlen külön azonosítani – vélekedett e jelenségek kapcsán megkeresésünkre Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője. A benzin- és a gázolajár-keresletet több dolog befolyásolja. Ezek közül természetesen kiemelkedő a tarifa. Fontos a bérnövekedés, azaz a több elkölthető pénz is, bár nem biztos, hogy a lakosság ebből pont üzemanyagot vesz, és mondjuk nem félreteszi.
A jövedelmek növekedése hatására a szürke- vagy feketekereskedelemből biztos terelődnek át vevők a legális kutakhoz. Benzines autó jellemzően a szegényebb, dízeles inkább a módosabb magánszemélyek alatt pöfög. Eltérő árérzékenységük szintén megmutatkozhat az élénkülési különbségekben. Noha most a hazai üzemanyagárak a térség legalacsonyabbjai közé tartoznak, a kis különbségek miatt alig éri meg külföldről csak a tankolás miatt Magyarországra jönni – sejteti a szakember, hogy ez a faktor nem növeli érdemben a forgalmat. A gázolajkeresletet a módosabb autósok mellett elsősorban a fuvarozók gerjesztik. A kutató az országokon áthaladó szállítási ágazatot egyre sikeresebbnek látja. Ez a gázolajra már jelentősebb keresletnövelő hatással van. – Az orosz nyersolaj árcsökkenése miatt az országban is több pénz marad – tette hozzá.
