A tervek szerint a bankszövetséggel március közepére dolgozzák ki az ajánlás pontos szövegét, vagyis az adósmentés menete akár néhány héten belül kikristályosodhat. Azt a jegybank is hangsúlyozza, hogy bármilyen megoldásról legyen is szó, elengedhetetlen az ügyfelek tevékeny közreműködése. Megnyugtató megoldást ugyanis csak akkor sikerülhet találni, ha az adósok is szeretnék azt.
Márpedig ez nem lesz könnyű. A devizahitel-mentés, forintosítás során ugyanis gyakori tapasztalat volt, hogy
az adósok főként a kormánytól, a bankoktól várták el, hogy megoldják a gondjaikat.
Bár a hiteleket sosem tapasztalt kedvezményekkel lehetett volna átváltani, ezt csak az érintett adósok töredéke lépte meg. Pedig a korábbi kedvezőtlen kondíciójú hiteleket fix kamatozású, de korábban sosem tapasztalt módon alacsony költségű konstrukciókra is át lehetett váltani. Ez ugyan jelentős utánajárást és különféle – például adminisztrációs – erőfeszítéseket igényelt, ám segítségével a havi törlesztőt akár tízezer forinttal is lejjebb lehetett faragni.
A jegybank aggodalma nem alaptalan. A hitelezési statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy
időzített bombán ücsörög a lakosság.
Az MNB összesen 144 ezer késedelmes vagy már felmondott hitelt tart nyilván. Az elszámoltatás és forintosítás a jelek szerint csak arra volt elég, hogy a hiteladósok néhány negyedévre levegőhöz jussanak. A 90 napon túli tartozás állománya csökkent a könnyítések nyomán, ám a késve fizetés nem állt meg. Vagyis bár a pénzügyi szektor nagyjából 800 milliárd forintot szánt a hitelmentésre, tartós megoldást nem sikerült találni.
Az MNB számítása szerint a jelenlegi segítő rendszer 70-80 ezer jelzáloghitelest nem tud megmenteni – aki menthető, annak a forintosítás valóban könnyítést hozott, vagy a Nemzeti Eszközkezelőhöz fordult. Ez azonban nem minden érintettre kiterjedő megoldás. Bár az eszközkezelő által vásárolt ingatlanok száma lassan 25 ezerre nő, lehetőség csak további mintegy tízezer lakás, ház megvásárlására van – márpedig ennél sokkal többen veszíthetik el otthonukat.
A jegybank
tavaly még bízott abban, hogy a magáncsőd is átsegít a krízisen több tízezer adóst.
Ez a várakozás azonban a jelek szerint nem igazolódik be. A lehetőség népszerűsítésére tett minden erőfeszítés hiábavalónak tűnik: a bajba jutott jelzáloghitelesek egyelőre korántsem állnak tömött sorokban, hogy megkapják a tavaly kimunkált mentőövet. Eddig csupán kétszázan vágtak bele a rendkívül hosszadalmas – legalább öt-, de akár hétéves – speciális csődeljárásba, amely során egy vagyonfelügyelő irányításával, szigorú takarékoskodás mellett lehet megszabadulni a kifizethetetlen tartozásoktól.
A szabályok szerint először a jelzáloghitelesek előtt nyílt meg az út a magáncsőd igénylése előtt, 2016 októberétől azonban bárki kérheti, akinek kellően nagy, de valamiféleképpen még rendezhető tartozása van. A jelzáloghitelesek közül a megmentett, de még mindig bajban lévő devizahitelesek márciusig jelentkezhettek, ezt a határidőt most a KDNP javaslatára szeptember 30-ig kitolnák.
Az eddigi gyér érdeklődést figyelembe véve azonban igencsak kétséges, mitől válna vonzóvá a lehetőség a következő hat hónapban. Még ha jelentkezne is 20-25 ezer magáncsődös ügyfél, az is lényegesen kevesebb, mint a hitelcsapdában vergődők száma.
