Januárban, az iparág leggyengébb időszakában az építőipar termelése 8,0 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A megrendelésállomány ugyanakkor drasztikusan, több mint negyedével esett vissza, miután már nem húznak az önkormányzati választások idején felpörgetett állami beruházások. Az építőipar lendületéhez állami megrendelések kellenek.
Az építőipari szektor termelési értéke tavaly az utolsó negyedévben, minden hónapban magasan 200 milliárd forint fölött volt, míg januárban alig haladta meg a 88 milliárdot. Az épületeknél 6,7, az egyéb építményeknél 10,1 százalék volt a növekedés – közölte a KSH. Utóbbi, jelentősnek mondható fejlődés az ország több területén folyó útépítési, vasút-felújítási munkákkal, valamint közműfejlesztésekkel függött össze, amelyek döntő részét uniós forrásokból finanszírozzák. Az építőipari termelés több mint 40 százalékát adó speciális szaképítési ágazat termelése 7,4 százalékkal nőtt.
A szép számok mögött van pár baljós tendencia is. A jelek szerint az eddig hajtóerőt jelentő uniós pénz valóban fogy az ágazatból, s ezt mutatja, hogy a megkötött új szerződések volumene 28,7 százalékkal kisebb volt, mint 2014 januárjában. Az ágazat szereplői januárban 90,6 milliárd forint értékű megbízást kaptak. A teljes megrendelésállomány 766 milliárdra rúg, azaz négy hónapra van előre munkájuk az építőknek.
Az épületek építésére kötött szerződések volumene 3,9 százalékkal marad el a korábbi adattól, míg az egyéb építmények építésére – különösen ezek mögött áll brüsszeli forrás – kötött új szerződések volumene 42,1 százalékkal maradt el. Az építőipari vállalkozások 2015. január végi szerződésállományának volumene 20,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
