galéria megtekintése

Rettegnek a magyar fiatalok az életre szóló bukástól

Öt éven belül a magyar vállalkozások harmadánál érkezik el a generációváltás ideje, amibe minden harmadik cég belebukik. A megújulást és a fiatalok belépését akadályozza, hogy az oktatási rendszer nem népszerűsíti a vállalkozói létet, a bukás pedig életre szóló stigmát jelent.

Álláskeresők számára létrehozott, online interjúszervező alkalmazás, a katasztrófavédelemben, kutató- és mentőcsapatok által használt drón szoftverfejlesztésével foglalkozó, de egészségügyi dolgozóknak és pácienseknek készült mobil­alkalmazást fejlesztő startup vállalkozás is bemutatkozik csütörtökön az egyesült államokbeli Austinban, a világ legnagyobb technológiai fesztiválján, a South by South­westen (SXSW).

Tízből négy fiatal tartja elképzelhetőnek, hogy vállalkozzon
Tízből négy fiatal tartja elképzelhetőnek, hogy vállalkozzon
Forrás: Thinkstock

A csapatok részvételét a Design Terminál támogatja egy olyan vállalkozásfejlesztő program kereté­ben, amely a többi között díjmentesen segíti bemutatkozási lehetőséghez nemzetközi szakkiállításokon a működésük elején járó cégeket. Az intézmény által szervezett eseményeken közel hatszáz társaság vett már részt, és ötven jutott el külföldi rendezvényekre.

 

Miközben a fiatalok álláspiaci helyzete fokozatosan javul Magyarországon – és ezzel e csoport tagjai Európa szerencsésebb feléhez tartoznak, hiszen görög vagy éppen spanyol társaik közül csaknem minden második munkanélküli –, kevesen keresik a boldogulást tanulmányaik végén önfoglalkoztatóként, például saját cég alapításával. Pályaválasztási tanácsadók szerint ennek részben az az oka, hogy a szülők döntő többsége a kiszámítható, biztos keresetet nyújtó munkahelyek felé tereli a gyerekeit, az oktatási rendszer pedig ritkán említi reális alternatívaként a vállalkozói létet, pláne nem készít fel rá – gyakran még egyetemi szinten sem.

Európa egyébként sem tartozik a különösen vállalkozó szellemű kontinensek közé: míg Ázsiá­ban az emberek kétharmada, itt csupán harmada alapítana saját céget. Magyarországon ennél valamivel jobb a helyzet: tízből négyen tekintik reális alternatívának a vállalkozói létet.

– Ennek részben az az oka, hogy itthon nincs kultúrája a vállalkozói bukásnak: míg az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában teljesen természetes, ha valaki kudarcot vall egy-egy eredetileg jónak tűnő ötlettel, nálunk társadalmi stigmát jelent. Ezen is szeretnénk változtatni, és minél több fiatalt hozzásegíteni az önfoglalkoztatóvá válásához – mondta lapunknak Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) alapító elnöke, aki arra is felhívta a figyelmet: öt éven belül a magyar kis- és középvállalkozások harmadánál elérkezik a generációváltás ideje, nyugdíjba vonulnak ugyanis a rendszerváltás utáni időszak első cégvezetői. A nemzetközi tapasztalatok szerint ebbe a kihívásba háromból két társaság belebukik.

Ezért is fontos a fiatalok vállalkozói képességeinek fejlesztése. No meg azért, mert az X, Y és Z generáció, azaz a legfiatalabbak esetében már nem működnek a korábbi eszközök, képzési modellek. A digitális világban felnövő internetgeneráció teljesen mást és máshogy csinálna – cégvezetőként is. A szakadék a különböző életkorú csoportok között most jókora.

A Fivosz jelenleg is közel 40 ezer fiatallal dolgozik együtt. Tavaly több mint 2300 embert oktattak vállalkozási ismeretekre. Programjaik keretében foglalkoznak a külföldön élők visszacsábításával, a határon túli magyarok támogatásával, de részt vesznek nemzetközi projektekben és az államilag támogatott vállalkozásalapítási képzésekben is.

Megnyitják a pénzcsapot

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2015 novembere és 2016 januárja közötti időszakra vonatkozó adatai szerint Magyarországon a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 14,2 százalékra csökkent, a munkanélküliek 17 százaléka azonban továbbra is közülük került ki. Az unió 2013-ban hozta létre azt az Ifjúsági Garancia Rendszert (IGR), amelynek célja a fiatalok foglalkoztatásának növelése és munkanélküliségi rátájuk csökkentése.

Ennek keretében Magyarország 2017 végéig legalább 40 ezer fiatal elhelyezkedését segíti bértámogatással, illetve biztosít piacképes szakképesítést számukra. Az IGR részeként működik a Vállalkozz itthon, fiatal! című program is. Akik bekerülnek – várhatóan mintegy ötszázan –, szakmai tanácsadást kapnak üzleti tervük összeállításához, az elfogadott tervvel rendelkezők – legalább 330-an – pedig hárommillió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető