A kormány a tavalyi brókerbotrány-sorozat után jelentette be, hogy felállít egy közfelügyeleti hatóságot, amely majd időről időre körmére néz a könyvelőknek, a könyvvizsgálóknak, adótanácsadóknak.
A szakma nem kis felháborodással fogadta a bejelentést,
s hogy a kormányzati illetékesek azt a látszatot keltették, mintha nekik kellene megvédeniük a vállalkozásokat – még saját könyvelőiktől is. Máig nem derült ki azonban, hogy kiket ellenőrizne az új hatóság: kizárólag a cégeknek külsősként, szerződés alapján dolgozó könyvelőket, adótanácsadókat és könyvvizsgálókat, vagy a vállalatok alkalmazásában állókat is.
Rejtély az is, hogy miféle ellenőrzési jogosítványokat kap majd az új szervezet, amivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem rendelkezik.
Az ügy érdekessége, hogy a hét különböző egyesületbe tömörülő szakma nagy része egyáltalán nem ágál a mostaninál szigorúbb ellenőrzés és nagyobb átláthatóság ellen. Sőt.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint ma Magyarországon senki nem tudja pontosan, hány könyvelő dolgozik. A mérlegképes szakemberek száma ismert csak, ők körülbelül 50 ezren lehetnek, de arra vonatkozóan például már nincs adat, hogy hányan készítenek vállalkozások számára mérleget.
Felhívta a figyelmet arra is, bevett gyakorlat, hogy a könyvelő megbízója Ügyfélkapu-kódjával adja be az adóbevallást, amelyből így nem is derül ki, hogy ki készítette. Az adóbevalláson az ügyvezető aláírása szerepel, így az övé minden felelősség. Ezen kívül a szakmához tartozik még két-háromezer könyvvizsgáló, ki tudja hány adótanácsadó és adószakértő (utóbbiak számát 15 ezerre becsülik).
E három hivatás érdekei sem esnek egyébként mindig egybe. A könyvvizsgálók szerint azok a cégek, amelyeknél kötelező a könyvvizsgálat, fajlagosan több adót fizetnek, mint a többiek, és személyi kiadásra is többet költenek. Ennek ellenére valószínűtlen, hogy a kormány a jelenlegi 300 milliós árbevételről lejjebb viszi a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát. Már csak azért is, mert az unióban egymilliárdos árbevétel felett kötelező a könyvvizsgálat.
Nem kis felháborodást okozott viszont a szakmában, hogy a kormány a visszaélések megszüntetését reméli a felügyelettől, s lényegében az adócsalók támogatásával vádolta meg a könyvelőket, adótanácsadókat.
Mint azt az egyik résztvevő elmesélte, „síri csend" ült a teremre, amikor valaki az egyeztetésen megkérdezte: kiterjed-e a majdani felügyelet hatásköre a cégügyekben eljáró ügyvédekre is. Végül is nélkülük nehéz lenne hajléktalanokra átruházni, cégtemetőkre bízni az eladósított, tetemes köztartozást felhalmozott cégeket.
Zara ezt kérdésünkre úgy kommentálta, hogy az érdekképviseletek kénytelen-kelletlen konstatálták: az ügyvédeknek az állam nem akar jól a körmükre nézni, valószínűleg, mert az ő befolyásuk a jogalkotók körében nagyobb, mint a könyvelőké.
Tény ugyanakkor, hogy sok „mezítlábas" – sem vállalati alkalmazásban nem álló, sem szerződéses ügyfeleknek nem dolgozó – könyvelő dolgozik, akiket ma senki nem ellenőriz.
Nem regisztráltak a NAV-nál, így hivatalosan nem is léteznek. Zara szerint indokolt lenne, ha például kötelezővé tennék a könyvelők és a hasonló tevékenységet végzők számára, hogy belépjenek valamelyik szakmai szervezetbe. Jó megoldás lehetne az is, ha a NAV kiterjesztené a vizsgálódását azokra a könyvelőkre, könyvelőirodákra is, amelyek ügyfeleinél szabálytalanságot, törvénysértést fedez fel.
|
Megint jönnek, vizsgálódnak
Koncz György / Népszabadság |
Megkerestük a szaktárcát is azzal kapcsolatban, hogy hol tartanak az egyeztetések, körvonalazódik már az új hatóság jog- és hatásköre. Válasz gyanánt arról tájékoztatták lapunkat, hogy érdemi tárgyalásokba kezdtek hét érintett szakmai szervezettel. Az új szabályozást a szakmával közösen dolgozza ki a minisztérium, és „egyetlen közfelügyeletre vonatkozó jogszabályi rendelkezés sem léphet úgy hatályba, hogy azt ne egyeztetnék előzetesen az érintetteket képviselő szervezetekkel".
