Az ilyen termékekkel házaló kereskedők jellemzően lehengerlő stílusban, tudományosnak tűnő szakmai közlésekkel próbálják méregdrágán rásózni az egészségét féltő vagy éppen már beteg vásárlóikra az esetenként fillérekért előállított termékeiket.
Ezek visszafogására a napokban együttműködési megállapodást kötött az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) és a Gazdasági Versenyhivatal. A két hatóság egymást kölcsönösen értesíti, ha fogyasztómegtévesztő termékkel, vállalkozással találkozik, vagy egyeztetnek, ha például a területen a jogszabályok módosítására lenne szükség.
Van megbízható is
Nem minden étrend-kiegészítő átverés, Magyarországon jelenleg több száz étrend-kiegészítős cég működik, közülük sokan próbálják kiszűrni a piacról a csalókat. A Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (Mékisz) 2013-ban indította el a „Mékisz tanúsított minőség” védjegyét, az ezt elnyert cégek többek között vállalják, hogy a hatóságok bármikor leellenőrizhessék a termékeik összetételét. Bár a védjegy már két éve működik, a Mékisz honlapján található listán mindössze hat gyártó 15 terméke szerepel.
Utóbbi egyre aktuálisabb: az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) örökébe lépett OGYÉI vezetője nemrégiben egy étrend-kiegészítőkről szóló konferencián – a Pharmaonline.hu tudósítása szerint – azt mondta, ideális lenne, ha az általa vezetett hatóság a gyógyszerekhez hasonlóan az étrend-kiegészítők esetében is piacfelügyeleti jogkört kapna. A jelenlegi rendszerben – erősen leegyszerűsítve – az étrend-kiegészítőknél is a gyártói felelősség elve érvényesül, a forgalmazóknak csak regisztráltatniuk kell készítményeiket, a „lajstromozó” hatóság csak azt nézheti meg, hogy a termék felirata tartalmaz-e gyógyhatásra utaló közlést, illetve a feltüntetett összetevők között van-e egészségre ártalmas alapanyag. Vagyis valójában senki nem ellenőrzi azt, mit rejtenek a dobozkák, porok és kapszulák.
Ha az OGYÉI szakembereinek rostáján fennakad egy gyanúsnak tűnő termék, meglehetősen bonyolult ellenőrzési procedúra veszi kezdetét. Az OGYÉI értesíti az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt (OTH) – mint piacfelügyeleti hatóságot –, és jelzi a termékkel kapcsolatos kifogásait, de a termék forgalmazása megkezdődhet.
|
Laborvizsgálat
Balaton József / MTI |
Az OTH saját hatáskörében dönt arról, hogy megvizsgálja-e az étrend-kiegészítőt vagy sem. Határozatával megtilthatja a termék forgalmazását, de az is előfordulhat, hogy kapacitás hiányában nem tud foglalkozni a termékkel. Ez több hónapos procedúra, így mire a vállalkozás kézhez kapja az OTH esetleges tiltó határozatát, már bőven megkereste a hasznát a terméken.
Míg a legálisan bejelentett étrend-kiegészítők bő fele bizonyult problémásnak, arra még becslések sincsenek, mennyi olyan étrend-kiegészítő csodaszer van a piacon, amelyet be sem jelentenek a vásárlók. A Pharmaonline.hu adatai szerint néhány éve a potencianövelők között volt egy vizsgálat, a polcokon talált termékek közel fele nem rendelkezett semmilyen regisztrációval. Ráadásul a regisztrálatlan termékek gyártóit a minimálisnak mondható hatósági kontroll nem tarthatja vissza.
A fele mehet a kukába
Az OGYÉI adatai szerint 2010 és 2014 között közel nyolcezer étrend-kiegészítőt regisztráltak, ebből több mint 4700-at kifogásolt a hivatal. Szakértők 26 és 35 milliárd forint közé teszik az étrend-kiegészítők piacát, de ezen túlmenően további vaskos tízmilliárdokat tehetnek ki a méregdrága egészségmegőrző berendezések – mágneses biorezonanciás párnák, karosszékek, csodalámpák. A hatalmas profithoz képest elenyészően keveset kockáztatnak a vállalkozások: az OTH 2010 és 2014 között 21 esetben rótt ki bírságot összesen mindössze 5,6 millió forint értékben, amit az elmarasztalt cégek gyakorlatilag mellényzsebből fizettek ki.
