a bővülés döntően az iparnak köszönhető.
S mivel az ipart a járműgyártás tartja magas hőfokon, így ismét odajutunk, hogy mindenért a Mercedes, az Audi, az Opel és a modellváltás után márciustól teljes sebességbe kapcsoló esztergomi Suzuki a felelős. No meg a beszállítóik.
A hivatal az építőipart annak csekély súlya miatt nem nevezi meg, szemben az előző negyedévekkel, amikor a mezőgazdasággal karöltve ők produkálták a jobbnál jobb adatokat – a stabilan teljesítő ipar mellett. Az első negyedévben alszik a földeken a munka, így az agrárium teljesítményét jobbára becsülik a statisztikusok, később igazítva a számokon. Mivel az agrárium a 2003-as rekordévet is megfejelte tavaly, sok kétség nem fér hozzá, hogy az idén már nem tud annyit hozzáadni a GDP-hez.
A szolgáltatásoknál viszont joggal remélhető a pluszteljesítmény, hiszen a kiskereskedelem mellett például az idegenforgalom is pörög, noha a hirtelen támadt jólét miatt a friss hírek szerint
immár újra tengerre vágynak a polgárok – de nem a magyarra, hanem a horvátra.
A forint pedig annyira még nem gyengült el, hogy külföldi turisták újabb tömegeit vonzza ide.
Az építőipar bravúros márciusi, 12,7 százalékos bővüléséről az derült ki, hogy egyszeri hatások állnak a háttérben, magyarán azt nem lehet tartós folyamatnak nevezni. Mindent egybevetve a 3,4 százalékos előrelépés tetszetős adatnak minősíthető, az elemzői várakozások epicentrumában helyezkedik el, de abban, hogy ez tartós lesz, kevesen bíznak.
Nem tetszik a közmunkaprogram az Európai Bizottságnak
Nem tartozik közéjük az Európai Bizottság sem, amely az idén és jövőre is 150-200 milliárd forint értékű kiigazítást javasol a kormánynak szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében. Brüsszel szerint a konvergenciaprogramban lefektetett célok – így az államháztartási hiány leszorítása – enélkül aligha valósulnak meg.
A bizottság kezdeményezi, hogy a közmunkaprogramokra kidobott pénzt inkább az aktív álláskeresők támogatására csoportosítsák át. A közmunkarendszer fenntartásának költsége négy év alatt megnégyszereződött, a GDP 0,8 százalékára nőtt, de az előrejelzések szerint
2018-ig akár 5-600 milliárdos terhet is róhat a társadalomra, miközben maga a program zsákutca,
a munkaerőpiacra visszatérők aránya csupán 14 százalék. Ezenkívül a társadalmi felzárkóztatás mellett is lándzsát törnek, elsősorban a romák oktatását állítva kiemelt célként a kormány elé.
Javasolják az agyonadóztatott bankrendszer terheinek csökkentését, mivel most a szektor szereplői meglehetősen korlátozottan érdekeltek a hitelezésben, a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramja pedig önmagában kevés a gazdaság fellendítéséhez. A bedőlt hitelek magas aránya és a szigorodó szabályozók sem segítik a hitelezés normalizálását. A bebukott lakáshitelek sorsának piackonform rendezésétől pedig láthatólag ódzkodik a kormány.
