galéria megtekintése

Fideszes csatázik Matolcsyval

4 komment


Boda András

Pikáns csatához vezetett az MNB alapítványainak ingatlanvásárlása. A fideszes vezetésű Balatonkenese és a településtől elszakadt, Matol­csy Gyöngyi, azaz a jegybankelnök felesége irányította Balatonakarattya is magának szeretné a befektetést. Meglehet, Matolcsyék véletlenül nem a saját falujukat fejlesztették. Kenese első embere szerint „balgaság azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere családi hátterének”.


Kenesének vagy a Matolcsy Gyöngyi vezette Akarattyának hajt majd hasznot a Matolcsy György elnökletével működő jegybank alapítványainak milliárdos nagyságrendű beruházása? – ez a kérdés ad különös tétet Balatonkenese, valamint az attól 2014-ben elszakadt Balatonakarattya közötti településhatár-vitának. Ráadásul könnyen előfordulhat, hogy miközben – a jelek és a helyiek szerint – Matolcsyék kifejezetten „saját falujukat”, Akarattyát akarták helyzetbe hozni, végül „véletlenül” Kenesén fejlesztenek. A helyzet pikantériája, hogy a függetlenként befutott Matolcsyné a fideszes kenesei polgármesterrel vívja a határcsatát.

Mint arról korábban írtunk, az MNB hat alapítványa épp abban a faluban, Balatonakarattyán vett a vízparttól húsz méterre hathektáros MÁV-üdülőt 890 millió forint plusz áfa áron, ahol a jegybank elnökének felesége a polgármester, és ahol gyerekkora óta sok időt tölt a nemzeti bank vezetője. A különös egybeesésekkel tarkított üzletet – amelyről először az Átlátszó írt – a helyiek cseppet sem tartották meglepőnek. Sőt úgy vélték, épp az történik, amit vártak: kapcsolataik, befolyásuk révén Matolcsyék végre fejlődő pályára állítják a települést, sokat jelent majd, hogy az egyre csak pusztuló MÁV-üdülő helyére modern oktatási és konferencia-központot építenek.

Az viszont már a múlt év végén zavarra utalt, hogy noha az ingatlan a helyiek szerint és a helységnévtáblákhoz viszonyítva is Akarattyán van, az MNB – lapunk egyetlen kérdésére sem válaszoló – alapítványai dörgedelmes közleményben osztották ki az akarattyai üzletről író sajtót. Mert szerintük az üdülő „Balatonkenesén helyezkedik el”. A nyilvánosságot szintén feltűnően kerülő – többszöri érdeklődésünkre egy hónap után is mindössze két mondatban válaszoló – Matolcsy Gyöngyi viszont akarattyai fejlesztésről tett említést. Azt írta, nem nyilatkozik, de nagyon örülnek, hogy nem parcellázzák fel a területet, és „új fejlesztések, munkahelyek jönnek létre Akarattyán”.

 

Az ellentmondásos helyzet megértéséhez Tömör István, Balatonkenese Fidesz–KDNP-támogatással megválasztott polgármestere megkeresésünkre felidézte: az akarattyaiak forszírozására, többéves előkészítés után, 2014 őszén vált le Kenesétől Akarattya, épp akkor, amikor ott Matolcsy Gyöngyit polgármesternek választották. (Itt érdemes megemlíteni, hogy Matolcsy­né azt nyilatkozta akkoriban: „A férjemmel együtt mi is részt vettünk Akarattya Kenesétől történő elválásában. A háttérben segítettük a kezdeményezést, meg azt, hogy sikerrel jusson át a bürokrácia útvesztőin.”) A két település a vagyonmegosztásban mind a mai napig nem jutott dűlőre, azt pedig Kenesén nemcsak elfogadhatatlannak, hanem jogszerűtlennek is tartották, ahogy Akarattya „önhatalmúlag kijelölte a két település közötti határvonalat”.

Íme, a MÁV-üdülő területe. Megfelezni nem lehet, a különváló települések pedig szeretnék magukkal vinni az önálló életükbe
Íme, a MÁV-üdülő területe. Megfelezni nem lehet, a különváló települések pedig szeretnék magukkal vinni az önálló életükbe
Földi Imre / Népszabadság

Kenese azt szeretné elérni, hogy az állami honvédüdülő, az előtte lévő szabadstrand és az ezek melletti telek, a jegybanki alapítványok által megvásárolt MÁV-üdülő is még hozzájuk tartozzon. Csakhogy Akarattya sem enged: megtartaná a korábban húzott határvonalat, és ezzel a honvédüdülőt, a strandot, meg persze a nemrég elkelt MÁV-üdülőt is.

– A vagyonmegosztás még nem zárult le, így papírforma szerint a vitatott területek is hozzánk tartoznak – mondja a kenesei polgármester, ezzel választ adva arra az ellentmondásra, miként fordulhat elő, hogy az akarattyai részen lévő ingatlant a jegybanki alapítványok keneseinek mondják. Tömör István kérdésünkre elmondta azt is, miért olyan fontos számukra a két létesítmény: a honvédüdülő évi mintegy tízmillió forintos adót fizet, és bevételt generálhat a jegybanki alapítványok fejlesztése is. Az sem mellékes, hogy a volt MÁV-üdülő és a Balaton közötti 20-25 méter széles sáv is a kenesei önkormányzat tulajdonában van.

Mindebből látszik, hogy a 2014 őszén indult vagyonmegosztási tárgyalások tétjét csak növelte a MÁV-üdülő eladása. Különösen úgy, hogy az Akarattyán korábban lapunk által megkérdezettek közül mindenki úgy vélekedett: egyáltalán nem véletlen, hogy náluk fektettek be a jegybanki alapítványok. Még Tömör István is úgy véli, nem a véletlenek miatt, hanem megfontolt döntés nyomán vásárolták meg az ingatlant.

Kényes helyzetet teremt, hogy fideszes polgármesterként kell Matolcsy Gyöngyivel tárgyalnia arról, kihez tartozzon a jegybanki alapítványok üdülője – vetettük fel a polgármesternek.

– Valóban kényes helyzetről van szó. Balgaság lenni azt gondolni, hogy ebben az ügyben nincs szerepe a szomszédos település polgármestere nevének, családi hátterének – fogalmazott Tömör István, de leszögezte: – Én viszont nem a jegybank elnökének feleségével tárgyalok, hanem Balatonakarattya polgármesterével, és Kenese lakóinak érdekeit kell szem előtt tartanom.

A tárgyalásokról szólva Tömör István azt mondta: „Folyamatosan egyeztetünk, de azt túlzás lenne állítani, hogy mindenben megegyeztünk volna.” Hozzátette: bár ez senkinek sem lenne jó, ha nem tudnak megállapodni, akkor nem kizárt, hogy bírósághoz fordulnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.