Úgy tűnik, egyelőre nem kell akarata ellenére visszalépnie a tisztán állami nyugdíjrendszerbe annak a még mintegy hatvanezer magyarországi kasszatagnak, aki minden eddigi kormányzati presszió ellenére kitartott magánnyugdíjpénztára mellett.
Az ügyfelek máris a korábbinál jóval nagyobb arányban fizetnek tagdíjat: a 39 ezer ügyfél vagyonát kezelő Horizontnál 38 százalékos aránynál járnak, a 8700 taggal rendelkező Szövetségnél 45-50 százalék fizetett, míg a 7263 ügyféllel rendelkező Budapestnél a tagság több mint 60 százaléka kezdett fizetni – számolt be a Világgazdaság. (A még működő negyedik kassza, az MKB adatait nem közölték.) A parlament tavaly év végén módosította a magánnyugdíjpénztárak működéséről szóló törvényt. E szerint végelszámolással meg kell szüntetni azokat a kasszákat, amelyeknél egy féléves időszakon belül legalább két hónapban a tagok kevesebb mint 70 százaléka fizet tagdíjat.
Hosszabb távon azonban akkor is bizonytalan a pénztárak fennmaradása, ha minden ügyfelük rendesen fizeti a tagdíjat. Bár az említett törvénymódosítás eredményeként a kasszák az eddigi 0,9 százalékkal szemben januártól a tagdíjak 2,5 százalékát fordíthatják költségeikre, a kis összegű befizetések miatt ez így sem elég a működés fenntartásához. A problémát az jelenti, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok megtakarításának a 2010. november előtti időszak után járó nyugdíj negyedét kell fedeznie, az azt követő idő után a teljes állami nyugdíjra jogosultak. Ezért elvileg további befizetésekkel nem kell növelni a megtakarításokat, az említett minimális tagdíjakból levont pár százalék viszont önmagában nem elég.
A pénztárak szerint a megoldást a rendszer átalakítása, a magánnyugdíjpénztárak beolvasztása jelenti. A kasszákat összevonnák az önkéntes nyugdíjpénztárakkal, a megtakarításokat pedig zárt számlákon, elkülönítve kezelnék. A Horizont, a Szövetség és a Budapest közös közleménye szerint rövidesen kidolgozzák és eljuttatják a parlamenti pártok képviselőinek az erről szóló javaslatukat – kérdés, mennyire lesz nyitott az elképzelésekre a kormány, amely a korábbi háromezermilliárd forint után láthatólag szívesen becsatornázná a költségvetésbe a még a magánnyugdíjpénztárakban maradt 200 milliárdot is.
Szívesen vinné a magánnyugdíjpénztárakban tartott összegeket a Fico-kabinet is. Ígérete szerint a szlovák kormány hamarosan újra megnyitja a lehetőséget a visszalépésre a tisztán állami nyugdíjrendszerbe. Az apropót az adja, hogy a pénztártagok közül idén csaknem százan elérték a nyugdíjkorhatárt, s a pénztárak teljesítménye gyakran elmarad az előzetesen várttól. Kirívó példaként említik azt a 62 éves férfit, aki egy évtized alatt 7360 eurót takarított meg, amelyből a következő harminc évben havi 21 euró járadékra számíthat. Az állami járandósággal együtt a teljes nyugdíja havi 397 euró, míg ha maradt volna a tisztán állami rendszerben, akkor most 25 euróval többet kapna. A kormányzat szerint akinek a havi bevétele nem éri el a havi 900 eurót, jobban jár, ha kilép a magánkasszából – ez legalább egymillió pénztártagra igaz, ám kérdéses, hogy a kabinet akciója mennyire lesz sikeres.
