Felpörgetnék a hitelezést, csak még nem tudni, hogyan
Kínosan udvarias hangnemben emlegeti a Magyar Bankszövetség a kormány és a köztük folyó tárgyalást, amelynek részleteiről hivatalosan semmit sem tudni. A háttérben az áll, hogy mind a kormány, mind a bankok szeretnék pörgetni a hitelezést, csak éppen a hogyanban nem értenek egyet. A kormány még nem okolja a bankokat, azok viszont már az extra adókat teszik felelőssé, mert nem indult el a folyamat.
Nemcsak répával, hanem ostorral is gyorsítaná a kormány a hitelezés szekerét – szellőztette meg nemrég a Portfolio.hu, hogy a kormány a bankszektorral kötött megállapodás felrúgásaként is érezheti, hogy a hitelkihelyezés nem lódult meg, s ezért magára nézve sem tartaná kötelezőnek a bankadó csökkentését.
Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára ugyanakkor lapunk felvetését, hogy a kormány esetleg zsarolási alapként tekintene a bankadócsökkentés visszavonására, elutasította. Konstruktív egyeztetés folyik, hangsúlyozta. A tárgyalásokról nincsenek információk. A kormány eddigi gyakorlatához képest meglepően nyitott hozzáállásról tanúskodtak Varga Mihály szavai is, miszerint közös érdek a komplex megoldás, ennek pedig ugyanúgy része a bankokkal való megállapodás, mint akár az áfa kulcsának csökkentése.
A hitelezés felfutásának egyik nagy akadálya a kiszámíthatatlanság – a bankszövetség a konstruktív légkörön túl ezt állítja. A látszólag érdektelen mondat valójában kemény közlés, amely az adókat jelöli meg fő akadályként. Az extra adókat – a bankadó mellett a tranzakciós illeték és a kötelező tartalékra adott jóval kisebb hozam jelentős kiesést jelent a pénzintézeteknek – a bankok szerint azonnal ki kellene vezetni, hiszen ha nem terhelné a szektort az uniós összevetésben öt-hétszeres teher, a hitelkihelyezés is könnyebb lenne.
|
A bankszövetség és a jegybank egyik megállapodása a közelmúltban. Bár egymás kezébe csaptak, a célokat nem érték el
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A kilakoltatási moratórium az utóbbi években szinte tervezhetetlenné tette a hosszú távú hitelezést, hiszen nem volt biztosítva a garantált fedezet. Ez most enyhülni látszik. A kiszámíthatóság hiánya azért meglepő kritika, mert a bankszektor és a kormány évekre előre megállapodott abban, hogy hogyan is fog alakulni a banki különadó csökkentése. Jövőre a 0,53 százalékról 0,35 százalékra csökken a különadó mértéke – ezzel a bankok 114milliárd helyett 79 milliárd forintot kell fizessenek –, majd 2017-től újabb faragás lesz, végül 2018–2019-ben meglátják, hogy lesz.
A hitelezés problémáit a legjobban az elkeserítő lakásépítési adatok mutatják, hiába próbálta Varga Mihály lapunknak adott interjújában bagatellizálni azokat. Már évek óta néhány ezer lakás épül a kívánatos 30-40 ezer helyett, idén éppen hétezer. Ha a válságig visszatekintünk, immár háromszázezer lakás nem épült meg Magyarországon. Építeni csak hitelből lehet, ezért a kormány elemi érdeke, hogy a banki hitelezést felfuttassa, méghozzá lehetőség szerint ne saját költségén. Az államilag erősen támogatott növekedési hitelprogramot azonban nemigen váltja fel a piaci hitelezés. Ez a bankszektornak is sürgős, hiszen az átalakított szabályozás miatt a betétekből beszedett pénzt a korábbiaknál sokkal kisebb hozammal tudják elhelyezni.
Pedig kihelyezhető pénz van. A CIB például a héten ismertette, hogy a kis- és közepes vállalkozások körében még mindig a hitelek iránti kereslet, illetve a hitelezhető projektek szűkössége hozza, hogy lényegesen kisebb a kkv-szektor összesített hitelállománya, mint a válság előtt. Szabados Richárd, a CIB kkv- és lízingüzletágak vezetője szerint a kkv-szektorban a hitelezés egyelőre kínálati piacot jelent.
