Mindezek után nem meglepő, hogy a MÁV személyszállító cége a december 13-án esedékes menetrendváltáskor „stratégiát” vált. Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója legalábbis beharangozta az új programot: az eddigi „kínálati” alapú menetrendet „igényvezéreltre” cserélik. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a három hét múlva életbe lépő járatrendben igyekeztek olyan vonatokat szerepeltetni, amelyekre a vasút felmérései szerint az utasoknak valóban szükségük is van.
|
Keleti kényelem Teknős Miklós / Népszabadság |
A „jól”, illetve „rosszul” teljesítő járatokat utasszámlálásokkal választották ki. A határt negyven utasnál húzták meg, de többségében olyan utazási lehetőségeket szüntettek meg, amelyeket átlagosan tízen használtak. És tekintettel voltak arra is, hogy a munkába, iskolába járást szolgáló, illetve autóbusszal nem helyettesíthető vonatok megmaradjanak.
A változtatások nyomán a MÁV-Start új menetrendje „vékonyabb” lesz az ideinél. A vezérigazgató szerint azonban a karcsúsodás nem lesz látványos: a társaság évente közlekedő, hozzávetőleg egymillió vonata által megtett 75 millió kilométeres távolság alig 0,98 százalékkal csökken 2016-ban. Ami azt jelenti, hogy a 2015 átlagos munkanapjain közlekedtetett 2937 szerelvény helyett jövőre napi átlagban 2890 járat áll majd az utasok rendelkezésére. Vagyis a vonatszám csökkenése lényegesen szerényebb lesz, mint ami a menetrend múlt hét végi nyilvánosságra hozatalát megelőző napokban napvilágot látott, nagyjából hétszázalékos járatritkításokról szóló hírekben szerepelt.
A nemzeti vasútnál nem tagadják: a vonatok megszűnése nagyjából évi másfél milliárd forint megtakarítást hozhat. És ezt a várakozások szerint felszabaduló összeget a személyszállító cég képzeletben már el is költötte. Csépke András legalábbis úgy számol, a megtakarítást a szolgáltatási színvonal javítására és munkahelyteremtésre fordítják. Előbbit a többi között a vasutasok képzésével, a járművek hatékonyabb takarításával érnék el, az utóbbi pedig azt jelentené, hogy mintegy háromszáz fővel növelnék a vonatok utazó személyzetének létszámát. Már csak azért is, mert a társaság tapasztalatai szerint a kalauzok számának növekedésével erősödik a jegyvásárlási hajlandóság, és kevesebb lesz a bliccelő is.
A MÁV-Start első embere nem csinált titkot abból sem, hogy megítélése szerint a magyar közösségi közlekedésben nagyjából tíz százalék a „belső tartalék”. Ennyi az a teljesítmény, amit a vasúti és az autóbuszos személyszállítás összehangolásával még meg lehetne spórolni. Nem fejtette ki, kinek, hol kellene átengednie a terepet. A vasutasok tapasztalatai szerint azonban a kisforgalmú vasútvonalakon a vonatok nehezen nyerik el az utasok bizalmát, és még nehezebben tartják meg. Ezt jelzi az is, hogy az elmúlt években újranyitott vasúti mellékvonalakon a közönség lelkesedése hamar lelohadt. A vonatok visszatérése után mért utasszámok lassan mindenütt lecsökkentek.
Bárhogy is, a MÁV-Start sokat vár a küszöbönálló stratégiaváltástól. Írásba is adták: 2016-ban a változtatásoktól, a „menetrendi struktúra finomhangolásával, a közlekedés-szakmai álláspontok beépítésével utasszámbővülés várható”.
Ami, ha teljesül, Fónagy János jövő ilyenkor joggal lesz büszke a magyar vasútra.