Ez a szakácsverseny olyan, mint a Forma–1
Három év alatt 1,3 milliárd forintot szán az állam egy szakácsverseny támogatására. A gasztronómia fejlesztésével csak nyerhet az ország, de nem egyértelmű, hogy ezt az államnak kell-e finanszíroznia. Olyan ez, mint a Forma–1 – véli a szakértő.
Egy magyar siker hozta meg a kormány kedvét, hogy szakácsversenyt támogasson: 2013-ban Szél Tamás bejutott a Bocuse d'Or szakácsverseny döntőjébe első magyarként, s ott tizedik helyet ért el. Ezt követően már a költségvetésben is megjelent a szimpátia: összesen 1,3 milliárd forintot szán a magyar kormány 2014 és 2016 között arra, hogy támogassa a Bocuse d'Or szakácsversenyeken a magyar részvételt és a jövő évi budapesti európai döntő megrendezését. Ebből a tételből 614,8 millió forintot a jövő évi költségvetésből fizetnek ki – tette közzé a Napi.hu gazdasági portál.
Az persze nem meglepő, hogy a roppant komoly marketingértékkel bíró verseny 10 havi PR-munkáját nem nyilvános közbeszerzési pályázaton az a HG 360 Reklámügynökség Kft. nyerte el 24,2 millió forintért, amely társaság a sajtóban a Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csabához köthető.
Szép-szép a magyar siker, de miért is kell az államnak főzőcskézést támogatnia – tették fel azonnal a kérdést a kritizálók. Az bizonyos, hogy Magyarország csak nyert azzal, hogy szaporodnak a Michelin-csillagai és -sapkái, s a gasztronómia térképére felkerülni igencsak kifizetődő dolog, hiszen ezzel nem a fapados turistát lehet megfogni, hanem azt, aki nem sajnálja a pénzt arra, hogy kiélvezze egy város vagy ország adottságait. De biztos, hogy egy verseny támogatása is kell a sikerhez?
|
Top 10-es desszert
M. Schmidt János / Népszabadság/archív |
Egy gasztronómiai versenyen belül otthonosan mozgó, a Bocuse d'Orban ugyanakkor nem érdekelt forrásunk szerint nehéz lenne megmondani a már egyébként 2013–2014-ben is emlegetett állami támogatás összegéről, hogy az pazarlóan sok vagy kevés. Ez éppen olyan, mint eldönteni, hogy a Forma–1-re fordított források mit és mennyit hoznak az ország számára. A két esemény közötti párhuzam sem nagyon sántít – tette hozzá. Ez a vetélkedés ugyanis a szakma Forma–1-es műfaja. Nagyon komoly pénzek mozognak körülötte, és a verseny szervezője magas elvárásokat támaszt a rendezőkkel szemben.
Kívülről nem lehet tudni, hogy milyen kötelezettségeket, költségeket kell vállalni a rendezés elnyeréséért. Aligha vitatható, hogy a megmérettetés körül hatalmas a felhajtás, s így nagy az ezzel járó marketingérték is. Ezek alapján bizonyosan kijelenthető, hogy a 2016. évi európai döntőnek otthont adó Budapestre nagyon nagy figyelem irányul majd. Ezenfelül az is biztos, hogy a főváros és annak gasztronómiája nyer a Bocuse d'Or megrendezésével. Könnyen lehet, hogy ha hasonló nemzetközi figyelmet szeretne elérni Budapest, mint amit ez a verseny hoz, akkor a reklámokra és egyéb marketingeszközökre többet kellene rászánni, mint a három évre elosztott állami támogatás. A helyzet megítélése ezért is nehéz – magyarázta megszólalónk.
A budapesti versenyre – a verseny résztvevőin és a szakma neves képviselőin kívül – Budapestre érkeznek szakújságírók, a verseny résztvevőinek széles rajongótábora és a gasztronómia iránt érdeklődök egyaránt. Előreláthatóan a verseny európai döntőjének megrendezése egyúttal hazánkban az év egyik fő médiaeseménye lesz – írta az internetes lapnak az eseménnyel kapcsolatos várakozásairól a Miniszterelnökség. Ezzel a kijelentéssel egyébként forrásunk is egyetértett. A versenyt rendező Magyar Bocuse d'Or Akadémia Egyesület annyit jegyzett még meg, hogy a verseny jövő évi támogatóival jelenleg is folynak a tárgyalások, s szerencséjükre bőven akadnak jelentkezők.
Összecsapnak
A hazai selejtezőt hét végén, december 13-án rendezik meg 12 szakács részvételével. Innen legfeljebb hatan juthatnak tovább a februári nemzeti döntőbe. Utóbbi nyertese képviseli majd Magyarországot májusban a finálén.
