A Magyar Bankszövetség az MNB segítségével összefogta, koordinálta a pénzintézetek felkészülését. Az elszámoláshoz szükséges informatikai fejlesztéseket egységesen hajtották végre, a bankok azonos metódus alapján számítják ki, mennyi pénz jár az ügyfeleknek – tájékoztatott Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára. A hitelintézetek tesztelték rendszereiket, s ennek során az azonos adatok alapján fillérre egyforma eredményeket kaptak – vagyis az elszámolást végző programok megfelelően működnek. Ettől azonban még előfordulhatnak hibák. Az esetleg rosszul bevitt adatok alapján egy jól működő program is csak fals eredményre juthat – tette hozzá Becsei András, a bankszövetség alelnöke.
Mindenkit vizsgálnak
Az előzetes ellenőrzés mellett átfogó témavizsgálatot is indított februárban az MNB, a jegybank ellenőrzi minden érintett pénzintézet, összesen 308 bank, fióktelep, takarékszövetkezet és pénzügyi vállalkozás gyakorlatát. A felügyeletnél arra kíváncsiak, hogyan tesznek eleget az elszámolással kapcsolatos előírásoknak az ügyfelek tájékoztatásától a számítási metóduson és a lebonyolításon át az esetleges panaszok kezeléséig. A vizsgálat várhatóan 2016 első negyedévének végén zárul, de ha szükséges, az MNB azonnali intézkedést írhat elő a pénzintézetek számára, és szankciókat is kilátásba helyezhet.
Végtörleszteni jobb volt
Néhány bank összesen több tízezer ügyfelének már jóváírta, visszautalta a neki járó összeget, de az elszámolási értesítőket csak a héten kezdték el kiküldeni a hitelintézetek. Az elmúlt napokban mintegy százezer levelet adtak postára, majd március végéig még százezret, áprilisban pedig további másfél millió elszámolást kézbesítenek – és ezek még csak a devizaalapú hitelek, a forintkölcsönökkel majd augusztus–szeptemberben számolnak el. Március végéig még igényelheti bankjánál az elszámolást az a 170 ezer volt devizahiteles is, aki annak idején élt a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével. Esetükben az elszámolás nem automatikus, az ügyfeleknek kell jelezniük, ha kérik, ám egyúttal be kell fizetniük tízezer forintot is a költségekre.
Freisleben szerint nem lehet megmondani, hogy a végtörlesztők közül kinek éri meg kérni az elszámolást, és kinek nem, mert ez sok feltételtől, körülménytől függ. Ugyanakkor általánosságban azt lehet mondani, hogy annak érheti meg befizetni az említett tízezer forintot, akinek a végtörlesztés idején már nagyon alacsony volt a tőketartozása – tette hozzá Becsei. Az alelnök szerint azonban összességében igaz, hogy a végtörlesztés nagyobb kedvezményt jelentett, mint most az elszámolás. Az ügyfelek törlesztőrészlete 5–40 százalék közti mértékben csökken, ez átlagosan 20-25 százalékos kedvezményt jelent, míg a végtörlesztők anno a piacinál jellemzően 25 százalékkal kedvezőbb árfolyamon fizethették vissza a devizahitelüket.
Nem jár az állami garancia az uniós csatlakozás előtt bebukott lakáshitelek után
A pénzintézeti szektor összesen mintegy ezermilliárd forintot fizet vissza az ügyfeleknek az árfolyamrés alkalmazásával és az egyoldalú kamatemelésekkel tisztességtelenül beszedett összegek után. Ebből a legnagyobb piaci szereplőre, az OTP-re csaknem 200 milliárd forint jut. A bankot az elszámolás mellett most az Európai Bíróság döntése is sújtja: a luxembourgi testület állásfoglalása szerint nem jár az OTP-nek – és persze más hitelintézetnek sem – az az állami garancia, amelyet még az első Orbán-kormány biztosított az államilag támogatott lakáshitelek mellé. A 2001-ben indult program egyes konstrukcióinál a magyar állam vállalta, hogy megtéríti a bankok tőke- és kamatkövetelését, ha az adósságot nem lehet behajtani. Az állam azonban egy idő után nem teljesítette garanciális kötelezettségét, mert a kormány szerint Magyarország 2004-es uniós csatlakozásával ez tiltott állami támogatásnak minősült volna. Az egyik érintett bank, az OTP emiatt bírósághoz fordult, s az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék kérte ki az Európai Bíróság állásfoglalását. A luxembourgi székhelyű szervezet úgy látta, hogy egy ilyen garancia valóban ütközhet az uniós joggal, sőt, mivel a magyar állam azt előzetesen nem jelentette be az Európai Bizottságnál, így ha a csatlakozás után is volt kifizetés, akkor azt a bankoknak vissza kell téríteniük. Az egyelőre nem világos, hogy voltak-e ilyen, tiltott kifizetések, de ha voltak is, ezek értéke nem lehet jelentős. Az ügyben kerestük az OTP-t, ahol egyelőre csak annyit mondtak, hogy elemzik az Európai Bíróság állásfoglalását, amelynek alapján a Fővárosi Törvényszék mondja majd ki az ítéletet.
