galéria megtekintése

Elmaradtunk tervtől, régiótól

1 komment

Munkatársunktól

Tavaly nem volt égi áldás
Tavaly nem volt égi áldás
Népszabadság

Valamelyest elmaradt a várakozásoktól a 2015-ös gazdasági növekedés. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az utolsó negyedévben 3,2 százalékkal nőtt ugyan a GDP, ám 2,9 százalékos volt a bővülés az egész évre vetítve – szemben a kormány 3,1 százalékos várakozásával. Különösen jól teljesített tavaly a feldolgozóipar: a szektor 7,1 százalékos bővülése jórészt a húzóágazatnak számító autó- és gépgyártásnak köszönhető.

Az építőipar viszont a kiemelkedő első negyedév után stagnálásközeli szintre esett, ami elsősorban az állami beruházások elmaradásának köszönhető – az uniós finanszírozási ciklus végén ez nem meglepő. Nagy kérdés, amennyit dobhat az új családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és az új lakások építésénél öt százalékra csökkentett áfa a szektoron idén. – Kivették részüket a növekedésből a háztartások is, a lakosság fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal nőtt. Az átlagnál nagyobb bővülésben szerepe volt a reálbér-emelkedésnek is – értékelte az adatokat Németh Dávid, a K & H Bank vezető elemzője.

 

A pénzügyi és biztosítási szektor teljesítménye nem érte el az egy évvel korábbit. Ennél is nagyobbat csökkent azonban a mezőgazdaság: csaknem 13 százalékos esést könyvelhetett el. Mindez annak is köszönhető, hogy a korábbi évben nagyot nőtt a szektor kibocsátása, magas volt a viszonyítási alap.

Utoljára 2006-ban volt az évi 2,9 százalékos adathoz hasonló növekedés. A meglehetősen karcsú teljesítményért felelős a gazdasági válság, mára azonban a ­régiós országok jóval hazánk teljesítménye fölötti bővülést produkáltak. Vagyis nemzetközi összehasonlításban túl nagy büszkeségre nem ad okot a tavalyi növekedés.

S a jövő sem látszik ígéretesebbnek. A kormány 2,5 százalékos bővülést vár idén, javarészt annak köszönhetően, hogy kevés uniós forrás pörgeti majd a gazdaságot. Az előre hozott pályáztatásnak köszönhetően 2017-től azonban időlegesen visszatér a bőség, nem véletlen, hogy akkorra háromszázalékos GDP-növekedés szerepel az előrejelzésekben.

Az év nagy kérdése az építőipar és az ingatlanszektor alakulása lesz. Az év elején bejelentett intézkedések ugyanis egyszeri, jelentős lökést adhatnak a szektornak, tartósan azonban nem tudják majd fenntartani a növekedést, azaz összességében a most induló beruházásokon múlik az egész év teljesítménye. A jelentős ingatlanpiaci növekedés a pénzügyi szektorra is kedvezően hatna, hiszen például a hitelezést is felfuttatná.

Jöhet a vágás

A februári infláció alacsonyabb lett az elemzői várakozásoknál. Az árak 0,3 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbihoz képest, az előrejelzés 0,4–0,5 százalékról szólt. Az MNB várhatóan módosítani fogja az inflációs várakozásokat, ami megnyitja a teret egy újabb kamatcsökkentés előtt, így 2016 kora nyarán újabb kamatvágási ciklus kezdődhet, ami egy százalék közelébe mérsékelheti az irányadó rátát – mondta Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. Ugyanakkor a kamat tartása mellett is erős érvek szólhatnak – véli Virovácz Péter, az ING Bank elemzője. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az infláció 2016 őszén elérheti a kettő, év végére pedig a 2,4 százalékot, de a háromszázalékos cél nincs veszélyben 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat. Londoni pénzügyi elemzők is további kamatcsökkentést valószínűsítenek, így tudná az MNB leginkább élénkíteni a gazdaságot és az inflációt. Az év végére, szerintük, a jelenlegi 1,35-ről egy százalékra eshet a kamat.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.