Ez azt jelenti, hogy valójában nem tudhatjuk biztosan: kik is kapják az adóforintjainkat. A Gyermekrák Alapítványt érintő botrány is rávilágít: egyetlen szervezetről sem gondolhatjuk azt, hogy minden rendben működik körülötte csak azért, mert a preambulum nemes célt szolgál – az Index.hu portál videóra vette, amint az alapítvány első embere magáncélra használta a betegszállító autót, ráadásul megkülönböztető jelzéssel, mára pedig az ügyészség megállapította, hogy az alapítvány működése számos súlyos szabálytalanságot tartalmaz, így Balogh István maga döntött a szervezet pénzügyeiről, holott erre nem volt felhatalmazása.
Nem kell persze mindenképpen büntetőjogi kategóriában gondolkodni, egy szervezet még teljes jó szándék mellett is működhet nagyon rosszul. A szabályozók azonban csak a nagyon kirívó ügyeket érintik. A legátfogóbb szűrő, amely minden civilre vonatkozik, a NAV által előírt adatszolgáltatás és alapkövetelmény.
Csak köztartozásmentes szervezet kaphatja meg az egy százalékot, emellett előírás, hogy a visszamenőleges évekre is meg kell legyen a kimutatás: mikor mire használta a felajánlott adót. Ezekben a kimutatásokban nem lehet sem valótlan adat sem számszaki hiba. Azért ez nem az a szűrő, amelyen fennakadnának a rosszhiszemű szervezetek.
A bíróságok és az ügyészség sem hajkurászhatja álló nap a civileket, s nem nézhet folyton a vezetők körmére. Persze a profitérdekelt szektorban sem, ám a cégek nem is adományokból vagy adott esetben állami támogatásból, adó felajánlásból tartják fenn magukat.
A bíróságok 2012-től új eszközt kaptak, ez mindenesetre valószínűleg jelentősen meg fogja ritkítani az alapítványok számát, legalább a nem vagy éppen csak működő szervezetek kikopnak a rendszerből. A szabályozás szerint a civileknek ugyanúgy közzé kell tenniük beszámolójukat, mint a társaságoknak, s ennek elmulasztása szankcióval is jár.
A bíróságok a mulasztókat felszólítják a hiányosság orvoslására, majd ha egy év után sem történik semmi, az ügyet az ügyészség veszi át. Utóbbi szervezetnek van ugyanis jogosítványa arra, hogy felügyeleti eljárást indítson, s akár feljelentést is tegyen. Az első ilyen esetekre az idén május 31. után lehet számítani, a szabályozás szerint ugyanis az első mérlegeket 2013. május 31-ig kellett benyújtani, s az egyéves türelmi idő most fog lejárni.
Elég sok alapítvány fennakadhat a rostán, s nem is csak a kisebb vagy szakértő apparátussal nem rendelkező szervezetről lehet szó. A 2010-ben alapított, a miniszterelnök kedvencének számító Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány például sem a 2011-es sem a 2012-es mérlegét nem tette eddig közzé.
Ez a szigorítás ugyanakkor csak formai előírások megsértése miatt büntet, azt az ügyészség nem vizsgálja, hogy a beszámolók mit tartalmaznak. S nem vizsgálja ezt más sem. Az Állami Számvevőszék a teljes szektort utoljára 2003-ban ellenőrizte, azóta csak a Nemzeti Civil Alapprogram keretében vizsgálódik – csak összehasonlításképpen ennek büdzséje pár milliárd forint, míg a teljes szektor bevétele 1500 milliárd forint körül alakul éves szinten.
Ez azt jelenti, hogy a több tízezer egy százalékra ácsingózó szervezet azt csinál, amit akar, s a renitensek csak akkor buknak le, ha formai hibákat ejtenek vagy más módon az ügyészség látómezejébe kerülnek. Az ügyészség ugyanis indíthat eljárást a szervezetek ellen – ahogyan azt tette a Gyermekrák Alapítvány esetében is.
Eljárás indítható saját jogkörben, állampolgári bejelentésre, civil szervezet tagjának vagy képviselőjének kérelmére vagy más hatóság, például a NAV észrevétele nyomán. Ez jól hangzik, ám tavaly mindössze 185 ilyen vizsgálat indult.
