Úgy tudjuk, jelenleg már folyamatban van egy per, amit egy érintett vállalkozás indított a magyar állam ellen. A tét milliárdos nagyságrendű, és korántsem csak ennyi múlik az ügy kimenetelén. Ha ugyanis a vállalkozás nyer, perek sora indulhat.
Az üzemeltető cégeknek összesen több milliárd forint káruk keletkezett – vélekedtek lapunknak név nélkül korábbi piaci szereplők. Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke szerint az összeg elérheti a százmilliárd forintot is. Az azonban nem valószínű, hogy ez teljes egészében visszakerül a nyerőgépesekhez.
Az akkor még prosperáló vállalkozások döntő része ugyanis mostanra elveszthette azt az adatbázist, amely egy perhez szükséges. Ráadásul pénzügyileg is meggyengültek, így a tulajdonosoknak nemigen van pénzük arra, hogy finanszírozzanak egy hosszú jogi eljárást az állam ellen.
Az egyik – csaknem féltucatnyi gépet üzemeltető – cég vezetője szerint az állam a jelek szerint jól sakkozik. Lázár János a napokban ugyanis azt mondta: a kabinet arra készül, hogy ha az érintett vállalkozások az Európai Bíróság döntése nyomán hazai bírósághoz fordulnak, nem csoportosan, hanem egyenként kezelik majd az ügyeket. Ettől azonban nem kell megijedniük a kisebb volt gépüzemeltető vállalkozásoknak, hiszen peren kívüli egyezségre is van lehetőség. Opció az is, hogy személyes illetékfeljegyzési jogot kérjenek, ami azt jelenti, hogy a költségeket nem kell megelőlegezni a per indulásakor, azokat az eljárás jogerős lezárásakor a vesztes fél köteles fizetni. Megoldás lehet az is, hogy az esetleg hosszú – akár évekig tartó – jogi eljárás során sikerdíjas megállapodást kössenek a perekben eljáró jogi képviselőkkel a vállalkozók.
– Az ügyvédi irodák ugyanakkor pusztán a sikerdíj fejében nem feltétlenül vállalják el az ilyen ügyeket – mondta lapunknak Gerő Tamás ügyvéd. Számukra a jelenlegi felállásban, s úgy, hogy az állam minden egyes pert egyenként kíván végigvinni, komoly kockázatot jelent a sikerdíjas konstrukció. A kártérítési felelősség alól ugyanis az állam elméletileg az Európai Bíróság verdiktje ellenére is kimentheti magát, hiszen a pénznyerő automaták játékkaszinókon kívüli üzemeltetésének tilalmát a bűnmegelőzés, a játékfüggőség, valamint a játékfüggőség megelőzésével kapcsolatos közegészségügyi állapotokkal indokolta. Gerő Tamás azt javasolja, hogy a vállalkozók alkossanak pertársaságot, ebben az esetben megoszthatják a költségeket.
Az viszont, hogy nyerni fognak, természetesen nincs kőbe vésve. Zömében alighanem olyan megbízások születnek majd, amelyek egy fix díj mellett az eljárás végén a sikerdíjból fizetik a jogi képviselet költségét. Ez viszont azt jelenti, hogy a nyerőgéppiacon korábban működő társaságoknak szükségük van saját forrásra a per indításához. – A kormány nem veszi el a kártérítés lehetőségét, de valójában nagyon nehézzé válik, hogy a cégek igazukat érvényre juttassák – mondta lapunknak egy volt nyerőgép-üzemeltető cég vezetője, aki cinikusnak nevezte a kormány hozzáállását.
Kihez vannak bekötve?
Jelenleg a nyerőgépek nincsenek bekötve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, s ez egyáltalán nem zavarja a kormányt. Pedig Lázár János 2010 novemberében még olyan címmel tett fel írásbeli kérdést Orbán Viktornak, hogy „Miért nem érdekli az államot a pénznyerő automatákból származó bevétel, illetve hová tűntek és kinél landoltak a pénznyerő automatákból származó milliárdok?” Ezt a harcos kiállást és tisztánlátásra törekvést ma is szívesen látnák az ágazat volt szereplői a Miniszterelnökséget vezető minisztertől. Csakhogy azóta a nyerőgépek Szima Gábor és Andy Vajna kaszinóiba „vándoroltak” – mutatott rá az egyik egykori nyerőgép-üzemeltető.
