A családi adókedvezmény nem hoz majd érdemi elmozdulást az előző évihez képest, hiszen a szabályozás csak technikai jellegű módosításokon esett át. Jelentős eltérés csak az idei évről 2015-ben benyújtott bevallásokban lesz, amikor a családi adókedvezményt az egyéni járulékok terhére is érvényesíteni lehet.
A tavalyi adatok szerint minden negyedik magánszemély érvényesített valamennyi kedvezményt, ez azonban nem ad kellő információt arról, hogy családonként milyen hatással volt a házi büdzsére a kedvezmény.
 |
Kocsis Zoltán / Népszabadság archív
|
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ugyanis nem családok, hanem magánszemélyek bevallását dolgozza fel, amelyből nem derül ki, ha az egyik házastárs teljes egészében igénybe vette a kedvezményt, míg a másik egyforintnyit sem használt belőle. Azt ugyanakkor fel kell tüntetni a bevallásban, ha a társak megosztják a kedvezményt – nemcsak házasok, de élettársak is élhetnek a lehetőséggel –, a megosztásról közösen kell nyilatkozni az adóazonosító jel megadásával.
Mivel tehát csak a megosztásról van információ, arról azonban nincs, hogy voltaképpen hány családban érvényesített legalább egy szülő kedvezményt, a rendszer hatása nem mérhető fel teljes mértékben. Tavaly összesen több mint 1,1 millió magánszemély vett igénybe adóalap-kedvezményt, ami 184,2 milliárd forint szja megspórolását jelentette.
Ez havonta fejenként nem érte el a 14 ezer forintot – a minimálbér után elvileg több mint 16 ezer forint adót kell fizetni –, egy gyerekkel tíz, kettővel húsz, három vagy annál többel pedig gyerekenként 33 ezer forinttal lehet faragni az adót.
A relatív alacsony egy főre eső érték oka több dologra is visszavezethető. Adódik, hogy a több fizetéssel bíró szülő annyit érvényesít, amennyit lehet, a maradékot pedig a másik szülő kapja. Ez a teljes kedvezményt voltaképpen lefelezi a statisztikában. Emellett az is jellemző, hogy a viszonylag alacsony keresetű, ám több gyereket nevelő szülők nem tudják a kedvezmény egészét igénybe venni.
Három gyerekhez 99 ezer forint adó kell, ahhoz pedig összesen havi több mint 600 ezer, megosztva 300 ezer forint bér, miközben az átlagbér 2013-ban bruttó 230,7 ezer forint volt, és a sokgyerekes nők kö rében az átlagnál sokkal kisebb a foglalkoztatottság.
Az alacsonyabb keresetűek számára így az idei év hozhat sokat, hiszen ha mindkét szülő dolgozik, akkor már messze nem kell az átlagbérnél nagyobb fizetés a kedvezmény teljes igénybevételéhez, összesen csak havi 300 ezer forintot kell összehozniuk – persze ez sem feltétlenül könnyű.
A családi mellett a többi adókedvezmény meglehetősen elenyésző tétel volt, és ez így is marad. A 184,2 milliárd forintot kitevő családi adóalap-kedvezmény mellett az összes többi adókedvezmény nem érte el a húszmilliárd forintot. A legnagyobb tételt a pénztári befizetések után járó kedvezmények tették ki, ez hétmilliárd forint volt, jelentősebb tétel még a súlyos fogyatékosság miatt érvényesíthető összeg 4,7 milliárd forinttal, a nyugdíj-előtakarékossági számlák után visszaosztott 2,7 milliárd forint.
Mivel az öngondoskodáshoz kapcsolódó kedvezmények összege érdemben nem változott az elmúlt évek során, és a családi adókedvezmény szinte mindent visz, aligha hoz itt áttörést az idéntől érvényesíthető nyugdíjbiztosításokhoz kapcsolódó kedvezmény. Inkább az valószínűsíthető, hogy a többi hasonló célú termékkel meccsel majd a nyugdíjbiztosítás, de a teljes, öngondoskodás után visszaadott kedvezmény összege nem ugrik majd meg.
