Gigantikus adósságot tolnak maguk előtt a költségvetési intézmények: évek óta rendre százmilliárd forint körül alakul az éves lejárt tartozásuk, a tényleges tartozás ennek duplája lehet. Az igazi gond, hogy ezek a pénzek döntően vállalkozások kasszáiból hiányoznak.
Akár jó hírnek is lehetne tekinteni, hogy az első tíz hónapban a közintézmények tartozása 82,7 milliárd forintot tett ki – a novemberi adatok vélhetően karácsony előtt jönnek ki. Jó hír, hiszen tavaly gigantikusra ugrott az államkincstár által vezetett tartozásállomány, meghaladta a százmilliárd forintot. Ehhez képest az, hogy október végéig az említett tétel jött össze, akár valóban örömteli produkcióként is értelmezhető.
Ugyanakkor, ha kicsit messzebbre tekintünk vissza, akkor azonnal világossá válik, hogy az emlegetett tétel sok örömre nem ad okot, s bizony ijesztő méretűnek mondható. Az adósság 2011 után kezdett drasztikus ütemben dagadni. Ennek egyik oka az volt, hogy az önkormányzati szektor annak minden intézményével együtt bekerült a nyilvántartásba. Ez egyszeri ugrással megemelte a tartozás összegét, majd éves szinten is hozzájárul az adósságszint emelkedéséhez. A másik ok – s talán ez a fontosabb – az, hogy az intézmények egyszerűen rendkívül sokat költöttek/költenek. Az most más kérdés, hogy mindez egyszerűen pazarlásra vagy az állami támogatások rossz elosztására vezethető vissza.
 |
| Siralmas a helyzet. Hat kórház esetében a kötelezettség egymilliárd forintnál is nagyobb Teknős Miklós / Népszabadság |
